Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

pókban Muraközben, majd a Mura két partján zajlott több csata a horvát és a Perczel Mór vezette magyar csapatok között. December végén a császári seregek elfoglalták a megye székhelyét, januái- 13-án Nagykanizsát is. A tavaszi hadjárat sikerei következtében május közepén a megszálló katonaság visszavonulni kényszerült, de július közepétől az osztrák hatalom véglegesen berendezkedett a megyében. A vármegye önállósága megszűnt, a Muraközt Horvátországhoz, Zalát a soproni kerülethez sorolták. A megye élére cs.kir. megyefőnököt helyeztek. E hivatalt 1861-ig Bogyay Lajos viselte. Halápi, korszerűen gazdálkodó birtokos volt, a negyvenes években a zalai konzervatívok egyik vezetője. Hivatali idejének kezdetén lehetőségeihez mérten mentette a perbefogottakat, így Csertán Sándort is. Működésével igyekezett mérsékelni a nagyobb feszültségeket. A jelentősebb zalai politikusok közül csak Csány Lászlót végezték ki, Csertán Sándort előbb halálra, majd 6 évi várfogságra ítélték, kegyelemmel 1854-ben szabadult. Rajtuk kívül még számosan szenvedtek fogságot, sokukat büntetésül a császári seregbe közlegényként sorozták be. Laky Demeter és Sebesy Kálmán keszthelyi szerzetes tanárokat nyolc évi várfogságra ítélték, ebből négyet le is töltöttek. A szabadságharc leverése után sem szüntették meg a márciusi törvények egy részét, így a jobbágyok felszabadítását sem. Noha annak végrehajtása ellentmondásosan ment végbe, a birtokos parasztság megszabadult a földesúri terhektől, s ez javára vált a mezőgazdaság fejlődésének is. A következő hat és fél évtized a megye életében, külső képének alakulásában is látványos eredményeket hozott. Különösen a kiegyezést követően. A mezőgazdaságban az előrehaladó vízrendezések eredményeként növekedett a megművelhető terület, ezen belül a szántó aránya. Nem remélt fordulatot hozott a gépek megjelenése. Különösen a cséplőgép forradalmasította a gabona betakarításának menetét, csökkentette a veszteséget. A nagybirtokon megjelent a gőzeke, használatával, a mélyebb szántással növelni lehetett a termőréteg vastagságát. Történetében először a magyar mezőgazdaság is használni kezdte a vegyszereket, egyelőre csak a szőlőművelésben a rézgálicot és a szénkéneget. Utóbbit kissé későn, addigra a filoxéra már óriás pusztítást okozott a megye nagy múltú szőlőkultúráiban is. 1863-ban még csak 5, kilenc év múlva már 67 gőzgépet használtak a zalai gazdaságokban. Az egyenlőtlen fejlődés itt is megfigyelhető volt. 1872-ben a kisebb területű Veszprém megyében már 74, Vasban 69, Tolnában 72, Somogyban 159 gőzgépre lehetett büszke a gazdája. Az ekék közül vaseke volt nálunk 44,2, Veszprémben 59,4, Vasban 45,6, Tolnában 72,8, Somogyban 62,0 százalék. Az arányok a század végére sem változtak számottevően. 40