Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megyét. Erzsébet királyné hívei elfoglalták az Ulászló pártiak várait. 1441 tavaszán I. Ulászló ellentámadásba ment át, és visszavette Kemend, Lenti és Páka várait, melyeket a Cilleiek emberei tartottak megszállva, elkobozta az ellene fordult Egervári Balázstól fancsikai és reszneki erődítményeit, a Kanizsaiaktól Kehidát. A polgárháború során a Rozgonyiak Kanizsa várát ostromolták hosszadalmasan. A belháborút 1443-ban békeszerződés, majd véglegesen I. Ulászló szerencsétlen halála zárta le. A megye középkorának utolsó virágkora az ország egészéhez hasonlóan Mátyás uralkodása alatt következett be. A hatalom megszilárdulása jótékonyan hatott a gazdasági életre, és a korábban megalapozott folyamatok kiteljesedhettek. Folyatódott a piachelyek bővülése, újabb mezővárosok létrejöttéről vannak adatok ebből az időszakból. Az 1470-80-as években a király által a főnemesség soraiba emelt zalai családok kezdtek nagyszabású építkezésekbe, birtokközpontjaik kiépítésébe. A megye északi határán fekvő Egerváron Egervári László zalai főispán, horvát-szlavón-dalmát bán 1476-ban várat, majd kolostort és kápolnát építtetett. A bajnai Bothok Kanizsa közelében a Csapi vagyonból házasság révén szerzett Szentgyörgyön építenek várkastélyt 1480 után, Varasdi Mihály 1483-ban a Muraközben, Savarjevesz nevű birtokára kap várépítési engedélyt. Mátyás időszakában került vissza ismét a Muraköz a király birtokába, aki azokat az ott fekvő várakkal az 1460-as években az Ernusztoknak adományozta. A Mátyás-kort azonban nemcsak a békés fejlődés a jellemzi, hanem itt a nyugati határ közelében több jelentős pusztítást hozó katonai akcióról is szólnak forrásaink. Megyénket ekkor éri az első török támadás, amely 1479-ben elsősorban a Mura menti falvakat sújtotta. 1481 nyarán a németek pusztították el a megye jórészét, amikor is azt olvassuk, hogy a király tekintetbe véve a betörés okozta szegénységet és nyomorúságot Bánfi Miklósnak a nyugati határon fekvő birtokait öt évre felmentette minden hadiadó fizetési kötelezettség alól. További súlyos pusztítások érték Zalát a Mátyás halála utáni zűrzavarokban. A Miksa mellé állt urak és nemesek nagy pusztításokat végeztek a II. Ulászlót pártolók birtokain. Az ezeket követő konszolidáció időszakából valók az első rovásadó összeírások, amelyekből következtetni lehet a megye akkori lakosságára. 1494-ben 9553, 1495-ben 8979 portát írtak össze. A csökkenés okát talán azokban a pestisjárványokban kereshetjük, amelyek a századvég és a következő század évtizedeiben rendszeresen tizedelték a megye lakosságát. 20