A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Régészet - Korek József: Adatok Zala megye őskorához
70 KOREK JÓZSEF hordóalakú, a perem alatt 4 benyomott bütyökkel, 'közöttük lévő edény felületen körömbenyomással. Magassága 20, száj átm.: 14, fenék átm.: 11 cm. Z. M. 59. 115. 1. Közelebbi lelőhely nélkül egy kőbalta isimert még. Z. M. 97. 12. 3. Zalaszentiván—Kisfaludi hegy. Koravaskori földvár, amelyet Nováki Gyula mért fel. 1900 körül 'múzeumba került a földvár DNY-i oldalánál talált bronz raktárlelet, amely négy karvédő tekercsből és egy tokos baltából állott. Z. M. 93. 40. 1—4. Terepbejárás során lelt, valamint a helyi tanító által gyűjtött anyagban nagy mennyiségben van jellegzetesen koravaskori cserépanyag. Az elszórtan előforduló kelta jellegű cserepek arra utalnak, hogy a földvárat még a kelták is használták. Z. M. 53. 39. 1—124; Adattár 460. Z. Közelebbi lelőhely nélkül két kőbalta ismert. B. M. 98. 267. 1. és 98. 341. Zalaszentmihály. Sági Károly terepbejárásaiból és jelentéseiből szépszámú régészeti lelőhelyet ismerünk, a (község területéről dllletve közvetlen környékéről. A téglagyárnál mintegy 19 m mélyen a löszfalban gravetti kultúrás település van, tűzhelynyamokkal. Nagy mennyiségben kerülték elő állatcsontok, amelyek a leletek korát pontosan: meghatározzák. A déli tőzegimező feltárási munkálatainál Sági Károly 1958-han korabronzkori urnasírt talált, amely egy díszített urnából, talpas tálból, mély tálból és füles bögréből állott. A tőzegből kiemelkedő egyik szigeten kisebb koravaskori település volt, amelynek anyagából nagy méretű urna, nagyobb szalagdíszes urnának szájirésze, kis méretű urna és bütykös edény került elő. Az anyag jelenleg a Balatoni Múzeumiban van. E lelőhelyről Ikerült elő az a rézből készült vágóeszköz, amelynek formája megegyezik a Szentes—Tűzkővesén talált Idolon látható ábrázolással (Arch. Ért. 1958, 83.). A tőzegkitermelés köziben irézbalta és két hallstattkori bronztű került elő. MNM. 24/1946. 1—3. Kelta anyag ismert innen. (Hunyadi I.: Régészeti Füzetek. 30. 1., Arch. Ert. 1958. 52; Arch. Ert. 1959. 199.) Zalaszentmihály—Bebespusztáról kőbaltát ismerünk. N. M. 1960. 28. 1. Zalatárnok. Kőfejsze. N. M. 60. 31. 1—2. Nagykanizsai járás. Nagykanizsa—Alsóerdő. Nádlevel'ű bronzkard. N. M. 60. 42. 6. E lelőhelyről származik még egy őrlőkőtöredék, koravaskori típusú orsógomb és két kőbalta, N. M. 60. 42. 3—9. Nagykanizsa—Felsőnyiresi erdő. 2 db koravaskori bronzlándzsa. N. M. 60. 41. 8. Feltehetőleg, innen származik a MNM-ban lévő 2 bronzfibula, borotva és bronzlemez. MNM. 10. 1894. Nagykanizsa—Gimnáziumkert. Átfúrt kőbalta. N. M. 00. 42. 1. Nagykanizsa—Szentgyörgyhegy. Kőbalta, apró kovaeszközök, jellegtelen edénytöredékek. N. M. ©0. 44. 2. 5., 60. 48. 1—9. Nagykanizsa—szeszgyár. Seprődíszes bronzkori edény. N. M. 60. 49. 1. Nagykanizsa—Teleki u. Keltakori lapos vas karperec. N. M. 60. 42. 7. Nagykanizsa—Zrínyi sporttelep. Kőbalta. N. M. 60. 42. 2. Balatonmagyaród. Bronz tokos balta. N. M. 60. 96. 1. Eszteregnyei erdő. Kőbalta. N. M. 60. 39. 1. Felsőrajk. H. Kerecsényi Edit a község belterületén földmunka során talált kelta sírleletet mentett meg. A sírlelet bronz nyaktorquesből, 3 karperecből, 3 bronzfiibulából :és 1 korongolt omphalosos aljú, szürke színű tálból állt. A csontvázas sírban a mellékletek nagyságából ítélve serdülő lány feküdt. N. M. 60'. 95. 1—8. Közelebbi lelőhely nélkül egy kőbalta ismert. N. M. 601 36. 1. Galambok—Üjtemető. Darnay Kálmán 1801-ben ásatott, a temetőben és vegyesen kelta csontvázas és urnás sírok kerültek elő. A Darnay által feltárt sírban bronz nyaklánc és 3 karperec volt, és urnák, MNM. 27/l l 891. (Darnay Kálmán: Arch. Ért. 1093. 17—171. o.). (Hunyadi I.: Régészeti Füzetek. 27. 1.) Gelsesziget-legelő. Kőbalták. N. M. 60. 22. 1—3. Hahót—Alsófakos. Kőbalták. N. M. 60. 21. 1—4. Hahót—Nagyerdő. Rézkorra jellemző kőtokos. N. M. 60. 25. 1.
