A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum mángorlógyűjteménye

338 SZENTMIHÁLYI IMRE 19. — 53. 7. 1. — Egervár. — H : 56,5 (42,6); Sz: 12 — kb. 15; V: 2,8 cm. —Bükkfa. A nyél vége letörött, hiányzik, vége pedig' — két szélén — korhadt. Formára és díszítésre nézve az előbbihez hasonló: annak típusa;, csupán abban különbözik attól, hogy egyrészt nem színezett, másrészt a tulipánok szárai között két-két, sávval összekötött szívet találunk. 20. — 53. 57. 1. — Bocfölde. — H: 59 (43); Sz: 14,8 — kb. 16,5 (csonka!); V: 2,7 cm. — Bükkfa. A koronigalakú nyélvégjből sérült pecek áll ki. Formaija és díszítése az. előbbihez hasonló : típusuk azonos. A két mező tulipánjainak szárai között egyenlőszárú kereszt, van. A bevágásokban piros és fekete színezés nyomaival. 21. — 60. 43. 1. — Bödeháza (Szentistvánlak). — H: 64 (49,6); Sz: 15 — kb. 16,5; V: 3,2 cm — Bükkfa. Nyele átfúrt oválisban végződik. Formára és díszítésre nézve az előbbihez hasonló: annak típusa. A két mező szívből kinövő tulipánjai között vallási szimbólumok: kereszt és szentségtartó. A bordázott választósáv alatt bevágott felirat: „1841 Németh Rozi..." (utána Olvashatatlan szó). A mélyítésekben piros és fekete színezés nyomai láthatók. 22. — 58. 21. 1. — Becsvölgye (Pajzsszeg). — H: 56,8 (41,8); Sz: 11—12y5; V: 3 cm.. — Bükkfa. Nyele hegyével kifelé álló szív alakban végződik. Átmetszete és a díszítés kompozíciója az előbbihez hasonló: annak

; a típusa. A bordázott választósávval nem középen osztott felület dísze: három- és négyszögiek, stilizált és rácsozott felületű leveles virágok: tulipán., „lóherelevél". Egeszében véve növényi dísze részleteiben mértani elemekből tevődik össze. Rácsmintás félkör csak a nyél tövénél van. A mélyedések piros színnel festettek. 23. — 58. 25. 1. — Pálfiszeg. — H: 43,2; Sz: 13-46,5; V: 2,3 cm. — Bükkfa. Nyele letörött, hiányzik. A lap szélesebb vége sarkaim csorba. Díszítésre nézve az előbbihez hasonló: annak típusa, közelebb áll azonban a 10i—2il. sz. mángorlókhoz. A lap két végén félkörös keskenyítés, benne háromszöggel, az egész rácsozott felülettel. A lapközepén kétrészes választósáv: felső felében Salamon Erzse név, alatta pedig szélesebb zegzúgvonal. A két mezőben az e típusban általános^ szívből kinövő kettéágazó tulipán, közöttük mértani díszek. A név pirossal spanyolozott, a többi bevágás pirossal és feketével festett. (III. T. 1.) 24. — 60. 16. 1. — Szentgyörgyvölgy. — H: 62,6 (46); Sz: 15—20,7; V: 3,5 cm. — Nyele hegyével kifelé álló, átfúrt, szív alakban végződik. Átmetszete, tagolása és a két mező ornamentikája az előző csoporthoz kapcsolja. Két hosszanti oldala kissé homiorúan ívelt. Keretélődísz: zegzugvonal, mely a sarkokon ívelt. A lap két középső, elkeskenyedő végén félkörív, mely átlókkal négy részre osztott. Középen választósáv, ez azonban nem bordázott, hanem kettősi, rátolható fedéllel ellátott ablakká alakított. Az egyik ablakban tükör van, a másikban pedig egykorú papírszelet, az alábbi tintafelirattal: Nemes Szabó Theresiának emlékül készíttette Nagy István Zala Egerszeghen 1833-dik Évben. A fedeleken tulipános ág, a két mezőben pedig szívből kiinövő, kettéágazó viirágbokor van (tulipán, szív makk, ? rózsa). A növény két indás szára között cserepes virág, és stilizált dísz. Pirossal és feketével spanyolozott. A mángorlót — melyhez romantikus szerelmi történét fűződik — az utódok körében élő családi hagyomány szerint Nagy István a zalaegerszegi börtönben készíttette. (III. T. 2.) 25. — 52. 7. 26. — Hottó. — H: 71,5 (53,5); Sz: 11,51-47,3; V: 3,6 cm. — Tölgyfa. A nyélvég korongalakú. Dísze: keretben rozetta. Vállán enyhe ívben bevágott. Átmetszete háztető alakú. Lapjának dísze: zegzugos keretelővonal, mely a lap két végén széles keretelősávvá bővül. Ez szélesebb végén több sáv mértani motívumokból ('keresztek, harántvonalak, svasztika, háromszög- és félkörív sor) áll, a vauinál pedig az alábbi szöveg olvasható: N. Torda Ferentz — Simon Rózsa — Anno 1836. 26-ik Fe (bruár). Felületének nagy részét leveles virág — fent tulipánt, oldalt százszorszép, lent makkok — borítja. A bevágásokban píros és fekete spanyolozás nyomaivai. (III. T. 3.) 26. — 50. 62. 2. — Boncodfölde. — Nyelének vége a 24. sz.-hoz hasonló, de zömökebb szív alak. Vállán ívelten levágott. Átmetszete téglaia palafcú. Kére telese egyenes. Kezdetlegesen bevagdosott, és vésett dísze zegzúgvonalakkal négy mezőre osztott felületen helyezkedik el. A mezők dísze, a lap véglétől kezdve: stilizált virág; kupás