A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Nováki Gyula: A kemendi vár

98 NOVÁKI GYULA mokkái és a következő töredékekkel: halványzöld, majdnem fehér üvegbőt ún. kotyogós üveg nyaktöredéke, mely négy vékony cső összecsavarásával kialakított. Az öblös része sűrűn elhelyezett kis dudorokkal díszített. Előfordulásuk országszerte elég gyakori, a 16—17. századba keltezhető (I. 1.). Különböző vastöredékek, köztük egy horog (I. 2—4.), egy kis bronzrugó (I. 5.), szögletes vörös és szürke, tálalakú kályhaszemtöredékek származnak még a 15—16. századból.

1 (I. 6.) 2. kép. Kernend — Várdomb Edénytöredékek: jellemzőek a kihajló és szorosan visszahajlított peremek, vagy az ezekből származó változatok. Színük vörös vagy szürke, némelyik belseje zöld vagy barna mázas (I. 7—15.). Az oldaltöredékek külső oldalán a korongolásnál önként adódó körbefutó vonalakat találjuk,, belül itt is gyakori a zöld vagy barna máz (I. 16—22.). A réteg alján nagyobb terméskövek, valószínűleg falomladék feküdt. 1,55—2,70 m között sárga, helyenként hamus réteg következett, benne kevés edénytöredék és vasszeg, az előző réteg anyagával lényegében egyező (I. 23—27.). 1,70—2,20 m között agyagos törmelékréteget találtunk, ennek alján 2—3 cm vastagon faszén, lelet itt nem volt. 2,20—2,85 m között ugyancsak agyagos, leletek nélküli törmelék feküdt, majd a termett talaj, a homok következett. Az ismertetett edénytöredékekre vonatkozó irodalom jóformán nincsen, kb. a 17—18. századba helyezhetjük valamennyit. A II. kutatóárok helyét a domb legtetején jelöltük ki, hossza 4,. szélessége 0,90 m volt. 2,25 m mélységben itt is elértük az érintetlen homokot. Végig törmelékes, agyagos föld volt, tégladarabokkal, kövekkel és aránylag kevés cseréppel. Elszíneződések ugyan voltak, de rétegeket nem sikerült megállapítani. A meredek szélén volt a legtöbb tégla és kőtörmelék, itt egy kiszedett fal helyét találtuk. Jóllehet a föld eléggé egységesnek 1 Bonis Ë. Budapest régiségei XV. 394. — Holl I. Uo. XVI. 176.