A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Régészet - Bóna István: A becsvölgyi női idol
90 BÓNA ISTVÁN Az elmondottakból kitűnik, hogy a becsvölgyi idol ruhát ábrázoló díszítése mind szerkezetét, mind részleteit tekintve a délkelet-európai idolplasztika ruhás idoljainak díszítményeivel azonos elemekből áll. A díszítés tehát a művelődési kör előkelő női viseletének függvénye. Mielőtt vizsgálataink eredményét összefoglalnánk, megkísérlem pontosabban tisztázni idolunk korát ás a kultúrát, amelyben tartozott. 4. A jugoszláv és magyar kutatás Dimitrijevic tanulmányáig Pécel és Vucedol közt időbeli egymásutániságot állapított meg. 44 Viszont, hogy a retz-gajári típus Vucedollal összefügg, ahhoz a díszítés szoros rokonsága alapján aligha férhet kétség. Csakhogy a retzi típusú cserepeket J. Palliardi a Jevisovice melletti Stary Zameken badeni rétegben, részben alatta találta somogyvár-gönyüi hatású szinttel borítva. 45 A. Tocik a nitriansky hradoki telepen lengyeli gödörbe beásva (tehát a lengyeli kultúrához közvetlenül kapcsolódva!) és szintén péceli réteg alatt találta a retzi anyagot. 46 A. Benesova is legutóbb az árkolt díszű kerámika rétege alatt találta meg típusunkat. 47 A névadó Retzen is Trichterbecher és Baalberg további lengyeli anyaggal együtt került elő. 48 A pécsváradi Aranyhegyen Dombay János az 1942. évi 46—47. gödörben lengyeli anyag feletti rétegben találta a szerinte zóki, valójában tipikus retzi cserepeket, mégpedig trójai—anatóliai arcábrázolásos töredékkel együtt. Az ásatás területén szórványosan talált retzi töredékek anyaga megfigyelése szerint rokon a lengyeli kerámikával. 49 Közvetlen kapcsolatuk itt is nyilvánvaló. Erdélyben a retz—gajári típussal közeli rokon „Furchenstich" kerámika korábbi annál a ,, Linsen" kerámikánál 50 (Cotofeni— Kolozskorpádi kultúra), amely részben Pécellel egykorú, sőt túl is éli azt. A retzi típust a vucedolitól elválasztani aligha lehet. Viszont a fenti példákból láttuk, de a becsvölgyi szobor típusából is azt következtettük, hogy a morva festett, lengyeli és erdélyi festett csoportokat követi. Mi 44 A klasszikus péceli kultúra esetében, nyilván a vucedoli és sarvasi strati gráfia alapján e beosztást Dimitrijevic is megtartotta. A párhuzamosítást csupán a kostoláci fokozattal kezdi. Nem látszik azonban indokoltnak a babska—lengyeli csoport életét egészen a péceli kultúra végéig meghosszabbítani. 45 Palliardi, J. i. m. С réteg. A somogyvár—gönyüi hatású a B. 40 Tocik, A., szíves szóbeli felvilágosítása. 47 Benesova, A. (Brno) szíves szóbeli közlése. 4,4 Seewald, O. i. m. 11—, különösen 15., I. t. 4—7, II. t. 4—5. A többízben említett münchsöfeni későlengyeli telepen is kerültek elő jellegzetes retzi cserepek (Reinecke, P., Der Münchsöfener Typus, Bayer. Vorgesch. Fr. 7 (1927— >28) 8*—.). A péceli kultúrával és a retzi teleppel egyidős altheimi kultúrában is megtaláljuk (Reinecke, P., Der sipätneolithische Altheimer Kulturkreis, Bayer. Vorgesch. Fr. 4 (1924) 13'—. Mindkettőhöz vö. még Birkner, F., Ur- und Vorzeit Bayerns (München 1ФЭ6) III— IV. t; és Buttler, W., Der donauländische und der westische Kulturkreis der Jüngeren Steinzeit (Berlin und Leipzig Ш38) 41—42., 9. t.). 49 Dombay J., A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19S8, 71., XVIII. t. 8, XX. t. 1, 3— б, az arcábrázolás XX. t. 6. 50 Schroller, H., Die Stein- und Kupferzeit Siebenbürgens {Berlin 19ЭЗ) 30 1 —. 26—31. t. Természetesen figyelembe kell venmi a további kutatás helyesibítéseit a két típus időrendi besorolásával kapcsolatban, tehát a festett kerámika után következnek.
