A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Korek József: Adatok Zala megye őskorához

76 KOREK JÓZSEF Baranyában és Vas megyében sűrűn jelentkeznek, akkor csak a kutatás hiányával magyarázhatjuk a fehér foltot.

6 A cseréptöredékek, — bár ismételten hangsúlyozom, — elég atipikusak, nem is a péceli kultúrához tartozók, bár a vízszintesen megkezdett nyílású bütykök e kultúrára jellemzők. Közelebb állanak a vucedol—laibachi csoporthoz. A kultúrára jellemző legfőbb ismertető jelek nincsenek az anyagban képviselve. A kultúra eléggé felkutatlan lelőhelyei még szórványosak,

7 de területileg beleesik a Mozsolics által meghatározott dél-dunántúli elterjedési területbe.

8 A zóki kultúrára utalnak a talpas edénytöredékeik, amelyekre analógiát Kiskányásról említhetünk.

9 A kiskányási anyagban is gyakori a behajló, élesprofilú tál.

10 A vastagodó edénytalpak is a zóki kultúrához való kapcsolódását erősítik. Az aranykorongokkal kapcsolatban felmerült kérdések közül koruk, kultúrához való köthetőségük játszottak eddig szerepet. A csáfordi hiteles lelőhely ezekre a kérdésekre nem ad lezártnak tekinthető választ. A hitelesítő ásatással kapcsolatban előkerült anyag azt a kérdést veti fel, hogy kapcsolatban áll-e egymással a telep és a talált korongok. Véleményem szerint igen. Az aranylelet nem volt edényben elrejtve, legfeljebb eldugva igen csekély mélységben. A területen a XV. sz.-ig más nép nem települt meg. E terület a Zala ártere fölötti, egykor cserjés terület lehetett, közel a nagy összefüggő erdők határán. A dombhát egyenletesen lejt a Zalamedre felé, ahol közelebb a parthoz, de az ártól védett területen azonoskorú, sűrű települési központ van. A felszínen látható és gyűjtött telepmaradványok erre vallanak. A korongok és a telep jelenségek korban való összetartozóságát a többi lelőhellyel bíró aranykorongok is támogatják. Mind Stollhofon, mind Csepinben a környezet megengedi a réz- és bronzkor átmeneti szakaszára való keltezést. A stollhofi leletet Driehaus a badeni kultúrába helyezi.

11 Úgy gondolom, hogy e véleményben túlzottnak kell tartani a badeni műveltségnek tulajdonított szerepet. Az utóbbi években tisztázódott a badeni kultúra hazai kronológiája és ennek alapján, korban lehetséges a párhuzam a kora bronzkor stollhofi leletekkel.

12 A csáfordi leletekkel azonos stollhofi típusú, eddig ismert és publikálatlan darabokat Patay közölte és megemlítette az óbébai (Beba Vechi) perjámosi kultúra temetőjéből ismert 5 J. Brunsmid: Nahcdaji baíkrenoga dóba iz Hrvatske i Slavonije i susjedni zemalja Vjesnik Hrvatskoga Archeolocikoga Drustva NS "VI. (1902) Ш—#5. — F. Millecker: Staninar 19 (19391) 13®. lap. — Roska M.: A rézcsákányok. Közlemények II. (1942:) löi—

н68. — . V. Garasanin: Sohwaftlochäxte aus Kupfer in den Sammlungen Serbischer Museen BRKG. 34 (1&54^Щ 11—16. 0 Banner J.: Die Péceler Kultur. AH XXXV (1ШЙ) 136 eltérjedési térkép. 7 Patay P.: A korabronzkori kultúrák Magyarországon. Diss. Pann. II. Ser. No 13.—23. Lásd még a lelőhelyekre Csalog J. Arch. Ért. (1941): Tolnamegyei lelőhelyek. 8 Mozsolics A.: FA V (1944) 46. •> Csalog J.: i. m., V. t. 24. 1U Csalog J.: i. m., V. t. 13. 11 J. Driehaus: 2MV Datierung und Herkunft donauländischer Axttypen der frühen Kupferzeit. Aroh. Geogr. 3. (1952) 5. 12 Kalicz N.: Arch. Ert. 85 (lSSß) 3^—5. — Kutzián L: AAH 11. (Ш59) 15i8. és hivatkozás Banner

—Kutzián: Beiträge zur kupferzeitliche Chronologie des Karpatenrbeckens Antoniewitz Festschnift-ben megjelenő tanulmánya.