A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Korek József: Adatok Zala megye őskorához

ADATOK ZALA MEGYE ŐSKORÁHOZ 69 Babosdöbréte—Üjavaspuszta. Kőbalta. Z. M. 53". 56. 1—2. Bak. Kőbalta. Z. M. 52;. 32. 1. Becsvölgye—Barabásszeg. E lelőhelyről származik az ebben a kötetben közölt női agyagidol. Szentmihályi Imire terepbejárása során 3 csiszolt kőbaltát, állatfejes edényfedőt, kis méretű vonaldíszes edénykét és a már említett idolt találta. Z. M. 62. 5. I—®, 52. 41. 2. A behozott cserépanyag között a jellegzetes vonaldíszes kerámiába sorolható anyagon kívül haülstat'.kori töredékek is jelentkeznek. Adattár 115. B. Ili. Boncodfölde. Kőbalta. Z. M. 50'. ©1. 3. Böde. Kőbalták. Z. M. Ш-. 4. l—S., 51. 24. 47., 53. 44. 1, 54. 7. 5, 20, 59. 3. 1—3. Búcsúszentlászló. Bronz peremes véső, tokos vaslándzsa. MNM. 1 1879. Csonkahegyhát—Pörzsölhegy. Kőbalta. Z. M. 56. 26. 3. Egervár—Déneslak. Kőbalta. Z. M. 53. 2. 1—7. A Vas megyei egyleti jelentések Egervárt mint gazdag kőkorszakbeli lelőhelyet említik és egy szerpentin kővésőt is felemlítenek. (Vasvárimegye Egyleti Jelentések X—

XI. 1884. 6. lap) A múzeumban lévő kőeszközöket, amelyet a község határában szántás közben találtak, a dénesiaki ált. iskola adta át a Göcseji Múzeuminak. Adattár 18. E. I. Hottó. Kőbalták. Z. M. i50. 1. 41, 60. 10. 1, 60. 12. 1—2. Kávás. Kőbalta. Z. M. '511. 24. 46. Kemendollár. Nováki Gyula földvár kutatásai során vált ismert lelőhellyé. Megfigyeléseit jelen kötetben közli. A bronzkori földvár anyagából a legszámottevőbb egy korsó és egy szűrőedény. Z. M. 54. 3. 1—3. Keménfa. Kővéső. N. M. 60. 5ll. 1. Kustánszeg. Kővéső. N. M. 60. 5:1. 1. Milejszeg. Kőbalta. Z. M. 64. 7. 3d. Nagykutas—Kávai kut. Korai bronzkori jellegű edénytöredék. Z. M. 54. 42. 9. Petrikeresztur. Kőbalták. Z. M. 50. 3< 1., N. M. 60. 16. 1—2. Petőhenye. 3 db kőbalta. Z. M. 51. 30. 2—4. Pókaszepetek. Csalog József, Sós Ágnes avar-szláv temető feltárása közben korarézkori és bronzkori telepet talált. Az anyag egyrésze a lengyeli kultúrához tartozik, a másik része vucedoli hatásokat mutató korai bronzkor. Z. M. 53'. 18. 1—60. Adattár 241. P. IV. Pókaszepetkről ismerünk még egy késő La Tène bögrét, amelyet Havasi Mártonné birtokán találtak sírmellékletként. MNM. 6/1932. (Hunyadi I.,: Régészeti Füzetek 28. 1.) Pölöske. Sági Károly kutatásai hívták fel a figyelmet a poloskái, valószínűleg megerősített koravaskori telepre. Eddig két jellegzetes edény került be a múzeumba. Z. M. 56. 64. 1. E lelőhelyről bronztűt említ Darnay Kálmán (Magyarország őskora 76. 1.) Valószínű, hogy erről a lelőhelyről való az 16®o-ban talált koravaskori raktárlelet. A ralkitárileletat Pölöske közeiében a Szévíz csatorna mélyítésénéll találták 7® cm mélyen egy fazékban. A ülalleteik elkallódtak, csupán egy részüket sikerült összegyűjteni; amelyek részben a Darnay— részben a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek. (Lipp Vilmos keszthelyi levele Arch. Ért. 1887. '37—

Ш. 1., Hampel: Bronzkor emlékei Magyarhonban OLIV, CLV. t.) Bronz öntőrög. Szévíz. MNM. 18/1882. Söjtör. Kőbalták. B. M. 58. 146, 1., 68. 2156. 1, 98. 401. 1. Bronz nyak- és karperec töredékek, valamint bronz; öntési darabok kerültek elő, közelebbi lelőhely megnevet zése nélkül. Koravaskoriak. MNM. 25/1041. Pusztaederics—szőlőhegy. Kőbalták. Z. M. 56. 65. 1—3. Tófej—téglagyár. Szentmihályi Imire terepbejárása során megállapította, hogy földmunka során 4—5 tűzhelyes putri maradványaira bukkantak a munkások. A gödrökben edénytöredékekek, csiszolt kőeszközök, őrlőkövék voltak elég nagy számiban. A múzeumba bekerült cserépanyag kisebb része a neolitikum végére jellemző, másik része a korai vaskorba tartoalk. Z. M. 54. 4. 1—10", Adattár 120

1

. T. II. (Zala, 1952. III. 23.) Zalaistvánd—Zala dűlő. Péter Jenő földjén a falu és a Zala folyó közötti kiemelkedő területen kavicsbányászás közben hallstattkori sír került elő, 1 m mélységben. A sárban^ két edény volt. A találó szerint az egyik darabokra tört, a másikat a múzeumnak ajándékozta. Az urnákban nem találtak égett csontokat, A meglévő urna