A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum mángorlógyűjteménye

A GÖCSEJI MÚZEUM MÁNGORLÓI 349 még nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a faragók — közvetlen, vagy közvetett — személyi kapcsolatának, az utánzásnak, a jeles faragóktól való tanulásnak, amire a paraszt- és pásztoréletben bőven nyílott alkalom. Ezzel az alkalommal pedig bizonyíthatóan éltek és élnek is faragóink.

30 Legszebb darabjaink a múlt század első felében készült pásztorfaragványok. A század második felében feltűnően megcsappan a szépen díszített mángorlók száma. Ezt a jelenséget — vászonruha és a mángorlás fokozatos megszűnésén kívül — bizonyára vonatkozásba hozhatjuk a falusi kapitalizálódás egyik fő velejárójával: a tagosítás (1850-es évek) utáni gazgasági változásokkal. Ekkor a földművelés fejlődésével arányosan szűnt meg a legeltető állattartás, ami viszont a régi pásztorélet elsorvadását vonta maga után.

31 A technikai fejlődés folytán a vászonruha és a mángorlás lassanként megszűnik, hovatovább már a múlté lesz. Vele együtt a mángorlók száma is egyre csökken. A zalai magyar nép szívét-lelkét tükröző, a névtelen fafaragók 'művészetét megörökítő díszes göcseji mángorlók azonban maradandó értékei a magyar népművészetnek.

32 Szentmihályi Imre 30 Tűrj én Kiss Mihály és Konrád István juhászok faragványai majdnem teljesen azonosak. Amikor ennek okáról érdeklődtem Kiss M'ihálytől, ő közölte velem, hogy korábban együtt pásztorkodtak és együtt faragtak, ezért; hasonlóak faragványaik. (Gy. N. I960. I. 217.) 31 Gönczi i. m. 587 kik. 38 Az értékes népművészeti forrásanyagot tartalmazó mángorlók kutatása hazánlkban — érthetetlen módon — elhanyagolt stádiumban van. Mi nem büszkélkedhetünk olyan alapos, és széles körre kiiterjedő mángorlótanulmánnyal, minit pl, a csehszlovákck (Ant. Václavik: Tradicie l'udovej drevoirezby. Bratisilave, 19316). A szórványos ainyagközléseken kívül (pl. Pálos Ede: A Rábaköz és Győr Vidékének népművészete, NÉ XII (ISII) 1Ш, Ш., továbbá Malonyay i. m., mélyben eléggé bőven közöl ábrákalt a bálatonvidéki, anyagunkkal is kapcsolatban lévő díszes mángorlókról) a mángorlásról Веке (i. m.), a 'mángorlókról pedig csupán Bátky több, .mint fél évszázaddal ezelőtt írt cikkét (ii; m.) említhetjük meg. Gönczi Ferenc, Göcsejt és Hetest tárgy aló nagy művében (i, m.) említést sem tesz népművészetünk e kiemelkedő területéről. Ha e dolgozat múzeumunk és mrúaeuimaiink rniángioirlóanyagának további gyarapodását, a gazdag téma szélesebbkörű kutatásiát, és ezzel 'kapcsolatban újabb anyagköziléseket eredményez, akkor egyik célkitűzésiünket máris elértük.