A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Néprajz - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum mángorlógyűjteménye
340 SZENTMIHÄLYI IMRE 35. — 57. 52. 1. — Senye. — H: 70 (Ô3); Sz: 13,8 — kfo. 14,5; V: 3,5 cm. — Bükkfa, Nyelének vége háromszöges, oldalról átfúrva. Átmetszete háztető alakú, két vége közepén félkör alakban elkeskenyítve. A tulipános díszű nyél tövénél lévő félkörben 2850 évszám,, a másikban pedig JÉZU KER JÁN... (= Jézus; Keresztelő Szt. János) rövidített felirat olvasható. Gazdagon faragott, karcolt, pirossal, zölddel és feketével spanyolozott. Felületét báróim — átlós vonalakkal tagolt négyszögekből álló — váiasztósáv több részire bontja. Az évszám alatti mezőben két levéOkoszoirú, benne rozettával; sáv; fa alatt egy-egy bárány; sáv; alakos jelenet: nő borral kínálja a szélesgatyás, cifraszűrös, pörgekalapos juhászt, aki baljában juhászkaimpót tart; sáv; alakos jelenet: két gyermek, az egyik báránnyal, a másik keresztes gömböt tart kezében; alattuk rózsák, majd végül a már említett felirat, A lap vége korhadt, hiányos. Finoman faragott és karcolt. További jelentősége az I860' körüli női- és juhászviselet megörökítésében rejlik. 18 (IV. T. 3—5.) 36. — 54. 28. 1. — Budafa. — H: 61,4 (46); Sz: 1:2,5—1,6,7 ; V: 3,5 cm, — Bükkfa. A nyél átfúrt oválisban végződik. Átmetszete mint előbbié. A lap két végén lévő félkör rozéttákkai díszített. A lap szélén levélmintás keretelősáv. A felület három fő részre osztott. Az osztósáv sakktáblamintás. A középső mezőben alakos jelenet: fák alatt asztal, rajta boirosüveg, pohár, mellette nő és férfi, népviseletben. A nőn színes ruha, vállkendő, a férfin szélesgatya, pörgekalap, baljában juhászkampó. A két szélső, zegzugos sávval kettéosztot mező díszítése lényegében azonos: szívből kinövő leveles virágot (százszorszép, tulipán) ábrázol. Pirossal, zölddel és feketével spanyolozott. Jelentősége, mint az előbbié. (V. T. 1.) 37. — 52. 7. 28. — Ismeretlen. (A Göcseji Múzeum régi anyagából.) — H: 68 (46); Sz: 12,5; V: 2,6 cm. — Tölgyfa. A nyélvég korongos. Átmetszete mint előbbié. Felülnézetben téglalap alakú. A keretelősáv harántvonalalkiból és V alakú bevágásokból áll. Felülete sávval két mezőre osztott. A nyél felőli rövidebb mezőben alakos dísz: szembenálló férfi és nő, népviseletben. A nő baljával virágot, jobbjával borosüveget nyújt a szélesgatyás, cifraszűrös, Sobrbkalapos, hosszúfurulyával zenélő férfinak. A nagyobb felső mező díszítése: cserépből kinövő stilizált leveles virágok, fent — a lap végén — nagyiméretű tulipán. Alakos ábrázolása miatt jelentősége az előbbiekhez (32, 35, 36. sz.) hasonló. (V. Т. 2н-4.) 38. — 51. 20. 2, — Milejszeg. — H: 90,7 (44,6); Sz: 10,8 — kb 15,6; V: 2i,5 cm. — Tölgyfa. Nyele csúcsával kifelé álló, oldalról átfúrt szív alakban végződik. Átmetszete, mint előbbié. A keretelősáv zegzugos és levélmintás. Középen választósáv, tulipános dísszel. A két mező dísze hasonló: vázából kinövő leveles tulipán és más, stilizált virágok. Pirossal, zölddel és sárigával spainyoilozott. (VI. T. 1.) 39. — 52. 24. 3. — Ligetfalva. — H: 57 (41); Sz: 12;,5-4l,5; V: 4 cm. — Bükkfa. A nyél vége kétoldalit bütykös. A vége felé keskenyedő lap átmetszete háztető alakú, két végén lecsapva. A gerinctől kétoldalt, valamint vége felé, középen egy-egy cserepes virág látható. 40. — 60. 6. 3...— Böde. — H: 61,8 (42,1); Sz: 14,6^-17,2; V: 3,8 cm. — Bükkfa. Nyele ovális alakú. Válla kissé felálló. Domborodó lapján kezdetlegesien bevágott leveles — tulipános dísz, helyenként fekete spanyolozás nyomaival. 41. — 59. 44. 2, ••'— Neimesszentaindrás. — H: 64,5 (47,5); Sz: 12,5-HLI6,5; V: 3,4 cm. — Bükkfa. A nyél végén átfúrt korong. Átmetszete domborodó. Dísze: vésett és bevágott, szívből kinövő tulipán. A lap vége félkör alakban elkeskenyített. Szélén egyenesvonalú vályatlkeret. 10 Feltűnő e darabunknál az alakos ábrázolások közötti sitíluskülönbség. A mángorló egészének hagyományos díszítésétől élesen elüt az alsó kép naturalizmusra törekvő, és nyilván valahonnan másolt vallási témája. A ritka ábrázolás azonosságából következtetve, mángorlónkat ugyanaz a faragó készíthette, mint Malonyay Dezső: A magyar nép művészete, III. (balatonimelóki) kötetének VIII. tábláján látható, 1851-es évszámiú spanyolozott borotvatartókat.