A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - H. Kerecsényi Edit: Fehérhímzéses viseleti darabok Nagykanizsa környékéről

FEHÉRHIMZESES VISELETI DARABOK NAGYKANIZSA KÖRNYÉKÉRŐL A múlt század elején vidékünk parasztsága — mint szerte az országban — javarészt maga szőtte, varrta ruhadarabokat viselt. A viselet egyes darabjait — főleg az ingek ujjait —ekkor már hímzéssel is díszítették. Ezt bizonyítja az az összeírás is, melyet 1808-ban Angyal Bandi somogyi betyár feleségének a ládájában talált ruhafélékről készítették. E „Conscriptió alkalmatossággal" „ ... jó vászony férfi ümögöt, kivarrott ujjakkal" és „új vászony gatyát..." is találtak.

1 Egy 1809нЬеп írott levelében Berzsenyi is „30 s 40 foréntos kivarrott üngöket és gatyákat" emleget a Dunántúlról.

2 Plunder Ferenc pedig Göcseinek esmérete с művében

3 azt írja, hogy a göcseji férfiak „nyakatlan fejér inget, széles fejér gatyát" viselnek. Majd a későbbiekben: ,,... A' nő személyek fonással, szövéssel, varrással és hímzéssel foglalatoskodnak..." A nagykanizsai Thúry György múzeumban lévő viseleti anyag és a hozzájuk kapcsolódó adatgyűjtés alapján kb. a múlt század közepétől tudjuk nyomon követni

4 parasztságunk fehérhímzéssel díszített viseleti darabjainak életét. E kutatások eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a fehérhímzés Nagykanizsa környékén az 1860-as évektől kb. 1900-ig élte virágkorát. Az alábbiakban a férfi és női viseletet különválasztva, külön-külön ismertetem az egyes fehérhímzéssel díszített ruhadarabokat. A tárgyleírások után közlöm a használatukra vonatkozó adatokat is. Végül a minta kiválasztását, lejelölésének módjait, és a hímzés körülményeit ismertetem. Itt jegyzem még meg, hogy Nagykanizsa, főleg Kiskomárom környékén általánosan elterjedt volt a párnahuzatok végének és a jegykendőknek, zsebkendőknek fehérhímzéssel való díszítése, sőt Kiskomárom környékéről van fehér lyukhímzéses, slingelt halottaslepedődarabunk, de egyéb textiliánk is. Ezeket azonban ez alkalommal nem ismertetem. Nem foglalkozom részletesen a kézimunkakönyvek hatását mutató, újabb típusú fehérhímzéses viseleti darabokkal sem. 1 Gönczi F., Angyal Bandi feleségének, Mikii Bözsánek ládájáiban talált rablott ruhafélék. Ethn. LIII. (1942.) 235. 2 Kresz M., Magyar parasztviselet (1в2Ю>—18Ш.) Bp. 19516. 215. 3 Tudományosi gyűjtemény 1838. 22—23. 4 A múzeum gyűjtőterülete: Zala rn. kanizsai és letenyei járása, valamint, Somogy m. csurgói járása.