A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Tóth János: A magyar skanzen és a göcseji szabadtéri múzeum

296 TÓTH JÁNOS gondolat, hogy a boronafalas lakóházat Zalaegerszegen kell újra felépíteni és ezzel elkezdődött a göcseji szabadtéri múzeum kialakítása. A Pénzügyminisztérium-a kávási boronaház kártalanítási fedezetét biztosította, a város a házat az Építésügyi és a Művelődésügyi Minisztérium hozzájárulásával kisajátította és határozatilag kötelezte magát az épület felépítésére, fenntartására és rendeltetésszerű felhasználására. A házat ezután a város lebontatta és egy szakavatott ácsiparossal 70 000 Ft-os költséggel újjáépíttette az Építésügyi és a Művelődésügyi Minisztériumok, a. város és a megye szakértői által kijelölt parkban. Az épület az eredeti tájolásnak megfelelően fő homlokfalával Éfelé néz. A skanzen minden épületéről a bontás előtt pontos műszaki felmérést, kell készíteni, a boronaházak minden gerendáját, a kőfalak minden kövét számokkal kell ellátni, és el kell készíteni az épület műszaki felmérési rajzát. Az előzetes írásos rendelkezések ellenére a váratlanul elrendelt bontás előtt csak a kivitelező ácsmester mérte fel az épületet, és betűzte be a gerendákat. (A boronafalak gerendáinak számozására nem volt szükség, mivel az eredeti felépítéskor véséssel jelölték meg a gerendákat.) A. műszaki felmérés az épület lebontása után az épületelemek összeállítása alapján az újra való felépítés előtt történt, s ezután készült el az épület műszaki felmérési terve az É. M. Pécsi Tervező Vállalat Zalaegerszegi. Tervező Irodájában társadalmi munkával. A szükséges felmérési adatokat az É. M. Város- és Községrendezési Főosztályának Műemléki Osztálya és a Városi Tanács VB mérnöke szolgáltatta. (6—10. kép.) A boronaház elbontása során megállapítást nyert, hogy az épület konyhája füstös volt. (1918-ban alakították át kéményesre a Göcseji Múzeum gyűjtőnaplója szerint.) Ugyanekkor épült fel az új nagy konyhakemence az új ízlés és gyakorlat szerint. Az újraépítés során egy felmért, régi kávási ház egykorú kemencéjének hű mása és egy kiválasztott göcseji, szemeskályha kerül az épületbe. A boronafalak talpgerendái alá szigetelőlemez és beton alapfal épült. A lebontott fa falak és tetőszerkezet néhány tönkrement darabját újjal, kellett pótolni. Egyébként néhány boronagerenda kivételével minden faalkatrész az eredeti helyére került vissza. (11. kép.) A mennyezet és mestergerendák, a tetőszerkezet gerendái, lécezése a korhadt anyagok pótlásával,, a főhomlokzat díszesen faragott és festett gerendázata és deszkázata (12. kép) teljes épségben az eredeti helyére került vissza. A régi tönkrement zsúpfedés helyett új készült a régi formájában. Az építkezés naponkénti művezetését a város mérnöke látta el az Építésügyi Minisztérium szakértőjének és a Göcseji Múzeum néprajzos, vezetőjének többszöri szemléjével. A göcseji skanzen hosszú parkjának bejárata a temetőmúzeum előtti térről nyílik. A parkot keskeny belső út osztja ketté. A kávási ház a kerített kálvária temető-múzeuma mögött, hossztengelyével a belső úttal párhuzamosan épült fel, az úttól jobbra. (13. kép.) Az út másik oldalára kerül a hottói évszázados kovácsműhely, rengeteg régi kovácsolt készítményével. A lakóépület és temetőkerítés közti dombon helyezkedik majd el egy borona présház, és az utolsó (csödei) boronafalas pálinkafőző kunyhó. A lakóépület mögött, annak vonalában épül fel a kút, a borona-istálló, a pajta, s a belső út tengelyében a kerített boronaház (egyben őrlakás) eredeti