A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Tóth János: A magyar skanzen és a göcseji szabadtéri múzeum

A MAGYAR SKANZEN 293 4. kép. ULkoimuseo, Seurasaairi.

10 Finn, szabadtéri múzeum. — 1. Templom 2. Templomozó csónakok. 3. Halászbokor. 4. Emeletes gazdasági épületek. vesti templom, tőle jobbra a székely négy fiatornyos templomok által megihletett román tureai (v. Türe) templom, áll. A másik út apró malmok mellett a vízpart felé halad, és zárómotívuma — akár a svéd skanzennek — a vízparti szélmalom. A zöld felületet keskeny utak szakítják meg, sok lakóházzal, kevés gazdasági épülettel és székely kapuval. (5. kép.) Az épületeket Románia egész területéről — a különböző régiókból — hordták össze. Kevés épület került át a magyar autonóm területből; úgy látszik, hogy e terület a maga skanzenjét önállóan alakítja ki.

12 A románok 1929-ben a Kolozsvár (Cluj) melletti Hóra erdőben, a Parcul Nationalban is elkezdték a szabadtéri múzeum kiépítését. A lengyelek skanzenje Krakkó mellett, Wola Justowskában szép erdőben épült fel a közelmúltban. A Komorowce-i négy fiatornyos, zárt árkádos boronatemplomot egymillió zloty (kb. ugyanennyi forint) költséggel telepítették át. Országút mellett, szép erdős környezetbén, dombtetőn épült fel a templom, egyik oldala mellett magtár épülettel, a másik felől régi kocsmával, amelynek egy részét paplakká alakították át. A lengyelek 1954ben Jablonka mellett egy másik szabadtéri múzeumot létesítettek. A szlovákok 8 településükben állapítottak meg védett műemléki területet (rezervációt) és első skanzenjük felépítése Turócszentmártonban folyamatban van. A szabadtéri múzeum mozgalom ma már nemzetközi. A múzeumok kertjeiben (Amerikában, Japánban stb.) lakóházak, malmok eredeti alakjukban mutatják be a nép építészetét.

13 12 Gheorghe Foc§a, Le Musée du Village à Bucarest. Bukarest I960. 207. 1. 13 Tokyo! népi hagyományok és (művészetek rnúzeuma. Museum. Unesco. 1957. 291. 1. — Robert Wildhaber, Der derzeitige Stand der Freilichtmuseen in Europa, und in USA. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 1959. 47—69.