A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Néprajz - Dömötör Sándor: Göcsej és Girgácia
260 DÖMÖTÖR SÁNDOR Újabban Szentmihályi Imre hívta fel a figyelmet arra a fontos tényre is, hogy a Kerka folyó mente egykori határőrvidék, melyhez nemcsak Göcsej, hanem Göcsej egyrészén kívül Hetes és Őrség is — legalább részben — hozzászámítható. 9 Az egykori Vas megyében több csermely egyesüléséből keletkező, a mai Vas és Zala megyék területén kanyarogva folydogáló, Szentmiklósnál a Lendvával egyesülő Kerka folyó neve 1256-tól kezdve fordul elő Karaka, Karka, Kereka, Kerka alakváltozatokban 10 . Mocsaras völgyével különösen Kerca község környékén képezte az ország nyugati védelmi vonalának fontos részét. 11 A Kerka folyó eredetét és felső folyását képező csermelyek a mai Jugoszlávia területén az Ezüsthegy és a Cirkviscse hegy környékén keletkezve, eleinte ÉK-i irányban haladnak, és így érkeznek a mai Vas megye területére. A Tótkeresztúr felől jó darabon a Nagy-Kerka mellett haladó Kis-Kerka Kerkáskápolna község felett ömlik a Nagy-Kerkába, melynek egyik ága az Ezüsthegyről, másika Kerkafő felől jön. Sándorvölgynél felveszi magába a Merák patakot, Petőfánál a Peskócot, Hódosnál a Dolincot és Kerkáskápolna felett a bajánházai völgy erét, úgyhogy a mai Vas megye területére érve, jelentős folyócskává duzzad. 12 A mai Kercaszomor, Bajánsenye és Kerkáskápolna községek határában esős idők alkalmával napjainkban is jelentős területet árasztanak el a Kis- és a Nagy-Kerka hullámai. Ezért régebben azt hitték, hogy a Kerka ezen a területen ered. Pesty Frigyes kéziratos helységnévtára szerint „Kerka patak (neve) eredetét Vas megyében fekvő Kertza nevű falutól veszi, ahonnan a patak forrását veszi." 13 Kerca neve különben 1450 körül több ízben Kirca alakban fordul elő. 14 A XVIII. század végén Kerca környékét, a Kerkavidéket tartották az őrvidék (Őrség) legszélső kerületének. Nemesnépi Zakál György „Eörséghnek leírása" című kéziratában 1818-ban írja, hogy az őrségieknek „legnevezetesebb Folyó Vizek közé (tartozik) ... a Kerka ... a honnan ezen most nevezett (őrségi) Helységek közönségessen Kerka mellyéknek, Kerka mentt-nek, Kerkatianak, csúfságból Gergatianak is mondatnak." 15 Zakál György mindenképpen megbízható adata szerint Kerkatia alakból származó Gergácia elnevezés tréfás, csúfolódó jellegű volt. 16 Az Örségre — és nem Göcsejre — értendő elnevezés még hatvan év múlva is félreérthetetlenül élt. Budenz József, Szarvas Gábor, és Donner Ottó, finn tudós, őrségi tanulmányútjáról írta beszámolójában Bérezik Árpád, „pesti zsurnaliszta", a következőket: „Az Őrség, vagy mint tréfásan nevezik, Girgácia, Vas megye alsó csücskét foglalja magában 21 községgel . . . Kercáig terjed. Kercán túl — úgymond egy paraszt —elfogy a magyar imádság és kezdődik a Tótság (Vendvidék) . . . Girgácia ha nem is termékeny, mégis kellemes, andalítóan kedves föld" — jegyzi meg Bérezik 11 . 9 Szentmihályi: i. m. 12-—13. 10 Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza. Bp., 1882. I. 415. 11 Csánki: Magyarország történeti földrajza. II. 708. 12 Sziklay—Borovszky: Vasvármegye. Bp., 1898. 8. 1:1 Pesty Frigyes Helységnévtára, LXI. kötet, 119, 121. 14 Csánki: i. m. II. 764. 15 MTA Kézirattára: Földi. 4—r. 9. sz. 1,1 Vö. MNy. XIII. 3C3; XXIX. 287— SM. Dömötör SérAor: Örsé«. Bp. 1S80. 8—20. 17 Vasmegyei Lapok, 1872. július 18. és augusztus 4.
