A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Helytörténet - Tilkovszky Lóránt: A tagosítás és legelőelkülönözés Széchenyi István pölöskei uradalmában
244 TILKOVSZKY LÓRÁNT megkísérlésére adott utasítást. A május 17-i intézőlevél Pölöske esetében új tagosítási terv készítését, a legelőelkülönözés és fáizás tekintetében pedig ugyancsak egyezési kísérletet kívánt. A május 24-én kelt intézőlevelek pedig Tüttöst és Náprádfát illetően új, célszerűbb, a jobbágyság érdekeit jobban figyelembevevő tagosítási terv készítését írták elő. 27 A pölöskei jobbágyokkal a legelőelkülönözés és fáizás iránt a barátságos egyezésre tett kísérlet megbukott, mert az uradalom a jobbágyok egy részét bírta csak rávenni az egyességlevél aláírására, s később azok is viszavonták. 28 — A baki jobbágyokkal azonban 1842. okt. 21-én sikerült Lunkányi jószágkormányzónak megkötnie az egyességet, mely a jobbágyok részére kihasítandó legelő nagyságát 549 holdban határozta meg. A egyesség értelmében „a jobbágyság tűzi és épület faizására átengedett erdőrészeknek szabad használása a jobbágyságot illetvén ugyan, azokra mindazáltal a földesúri felügyelés a törvény értelmében ünnepélyesen és forma szerint fenntartatik". A földesúri felügyelet az erdőgazdálkodásra vonatkozott; hogy ti. biztosítva legyen a jobbágyság kezére került erdők megfelelő számú vágásokra osztása, s a vágások meghatározott évekig legeltetési tilalom alatt tartása. 29 A baki egyességet 1842. dec. 7-én a megyei törvényszék jóváhagyta és felterjesztette a helytartótanácshoz. 30 Pölöskével a földek cseréje iránt sem lehetett megegyezni. Náprádfa és Tüttös jobbágysága ugyancsak nem állt egyességre sem a tagosítás, sem a legelőelkülönözés és fáizás tekintetében. „Ezek iránt tehát majd a pör fog folytattatni" — írta 1842. okt. 22-én Lunkányi Széchenyinek. 31 Nagy előkészületek után 1843. máj. 2-án újra összeült tehát Pölöskén az úriszék. A Pölöskére vonatkozóan előterjesztett új tagosítási terv már csak annyi föld kicserélésére szorítkozott, amennyiért azonos osztályzatút tudott cserébe ajánlani. A tiszti ügyész a távolság és a menedékesség miatt a csereföldeket most sem tartotta egyenértékűeknek, de ezt az ellenvetést az úriszék rnár nem vette figyelembe. — Az 1250 holdas erdei közös legelőből 403 hold elkülönözött legelőt ítélt meg a jobbágyság számára az úriszék. 32 A tüttösi tagosításra készített új terv a cserébe ajánlott urasági földek osztályzatának csalárd megváltoztatásán alapult. Mint Kovács László uradalmi ügyész Lunkányinak már január 8-án jelentette, „a tüttösi földek bécsüje, tökélletesen az uradalom hasznára, egészlen kiigazíttatott, oly módon, hogy a megbetsült urasági földeknek 2 /3-da első osztályba tétetett, s csak Ve-da lett 2-ik osztályzatúvá. Ezen classificatio mellett bizonyosan commassálhatunk". 33 — A május 2-i úriszéken az uradalom most már nem 100, hanem 276 П-öl pótlást ajánlott azoknak a jobbágyoknak, akiknek Cserébe másodosztályú föld jutna. Molnár János pártfogó tiszti főügyész azonban még így is ellenvetéssel élt; hangsúlyozva, hogy ,,a minéműséget a mennyiség soha ki nem pótolhattya". De az úriszék arra az álláspontra ' : 27 H. «НЛ, 648i, 608, 6i04/íll8i42. 38 CS. III. .к. 17. sz. D/. as Uo. 22. sz. 1. cs. 48 В/. 30 H. 138yll843. 31 В. 9. fasc. 398. fol. Lunkányi — Széchenyihez, Pölöske, 1842. október 22. 32 CS. III. к. 17. sz. D/. 33 S. 4. fasc. 491. fol. Kovács Lászílió — Lunkányihoz, Pölöske, 1843. jan. 8.
