A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Múzeumtörténet - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum története

A GÖCSEJI MÚZEUM TÖRTÉNETE 21 A múlt rendszer kedvezőtlen körülményei között tehát a második mú­zeumalapítási kísérlet is eredménytelen maradt. Ettől függetlenül elisme­réssel gondolunk elődeinkre, és munkájukra, hiszen mindent — gyakran erejükön felül is — elkövettek annak érdekében, hogy megyénk székhelyén végre múzeum létesüljön. A felszabadulással — bár a korábbi anyag szinte teljesen megsemmi­sült a háborúban — minden eddiginél komolyabb lehetőség nyílott a zala­egerszegi múzeum megalakítására, mely a kultúrforradalom egyik helyi eredménye volt. Ennek első lépéseként a Göcseji Gyűjtemény 1947 nyarán a város tulajdonába került, 1949-ben pedig megtörtént az anyag közgyűj­teménnyé nyilvánítása, majd az államosítása. A múzeumi munka a Göcseji Múzeumnál rendszeresített néprajzos muzeológusi (egyben múzeumvezetői) munkakör betöltésével, 2950. július 2-én kezdődött meg. A rendszeres múzeumi munka megindulása új kor­szakot jelent a Göcseji Múzeum történetében. Röviddel később megtörtént a hivatalsegédi munkakör betöltése is. Ma a múzeumnak öt dolgozója van, 15 ebből két személy főfoglalko­zású. Tudományos kutató csak a múzeum vezetője. A Göcseji Múzeum 10 éves történetét, eredményeit csak adatszerűen kívánom vázolni, munkánk részletes értékelését az utókorra bízva, amire teljes irattári, tárgyi és egyéb anyagunk birtokában meglesz majd a lehe­tőség. A saját kezelésünkben lévő múzeumépület a város főterén (Marx tér 1. sz.) áll. (2. kép.) 15 Dr. Szenitmáhályi Imre, néprajzos, múzeumigazgató, I960, júláus 1-től; Jaross György hivatalsegéd, 1954. március 16-tól; Bertalan Róza adminisztrátor, 1958. feb­ruár 1-től; Pál Kálmánné, 1956. május 1-től és Horváth Ferencné, 1960. április 16-tól, tereimőrök. 1. kép. A Göcseji Múzeum épülete

Next

/
Oldalképek
Tartalom