A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Helytörténet - Jakab Géza: Zalai kódexeink
218 JAKAB GÉZA lemző kerekded, románstílű írással, de már a század második felére utaló, szögletes gót-stílü vonal vezetési hajlammal. 11 A zalai Hahót község Árpádkori alapítás, később a XII. sz.-ban nyugatról beszármazott Hanoid-nemzetség főfészke. Bencés monostora, Walter somogyvári apátnak 1330 körül keletkezett oklevele szerint 12 jóval régibb, mint a somogyvári, miután még I. László királyunk rendeli a somogyvári apát egyházi főhatósága alá. Viszont Somogyvárat László 1091-ben alapította a francia Saint-Gilles-i apátságból beköltöző francia bencések számára. 13 Amikor László 1094 táján a zágrábi püspökséget szervezteti, első püspökként Duh atyát küldi ki (.,quendam bohemicum venerabilis vitae virum"), aki bizonyára szintén bencés volt, és véle székesegyházi papokként két, zalai és somogyi szerzetest. Miután sem Somogyban, sem Zalában a hahótin kívül más bencés monostor nem volt ,,Szent Margit asszonyról elnevezve", kétségtelen, hogy bahóti egyházi emberek hahóti egyházi szerkönyvet visznek az új püspökségbe; oly „sacramentáriumot", amelyben a régi bencés-frank szentek között már olyan magyarországiak is feltűnnek, mint a László alatt avatott Árpád-házi István király, a fia, Imre herceg és végül Gellért püspök. A .,,Hahóti-kódex" liturgiái, paleográfiai és történeti jelentőségének elemzését, rengeteg vita-anyaggal Dom Germain Morin, Dr. Fancev u Dankó 15 és Dr. Kniewald Károly 16 műveiben találja meg a szakkutató. Minket a zalai magyar kultúrtörténet elkallódott jelentőségének rehabilitációja szempontjából foglalkoztat elsősorban a hahóti misekönyv és a benne rejlő kultúrtörténeti korszak. Amit kétségtelenül ma is láthatunk a hahóti kódexből a zágrábi érseki könyvtárban, az a következő: A kézirat 111 lapból áll, nagysága 180x250 mm, írása XI— XII. sz.ЪеИ „Carolina". Kötése jóval későbbi, a XVII. sz. végén készült, mikor is a hártyaköteget körülvágták, tehát eredetileg nagyobb volt. Gerevich Tibor 17 megállapítása szerint a Zágrábba szerencsénkre még idején kikerült -,,kézirat nemcsak a magyar liturgiának, hanem a magyar miniatúra-festészetnek is a legrégibb fennmaradt emléke. Egyenletes szép írása, eltekintve a törlések helyén a későbbi beírásoktól, egy kézre vall, miként a nagyszámú kezdőbetűk is. Amint a magyar liturgia francia kapcsolataira utal tartalmilag, úgy a díszesebb nagy iniciálék stílusa is francia hatást árul el, a növényi indák tiszta stilizálásában, szerkezeti zártságában, az indaszárak végén itt-ott előtűnő, precízen rajzolt kis fejekben" — mely utóbbiakról Fitz Jó11 Fitz József: A magyar könyv története 1711-ig. Bpest, 1959. — Magyar Helikon. (Fitz J.—Kéki Béla: A magyar könyv története. I. rész.) IS—14. 1. ia Sörös Pongrác: Elenyészett bencés apátságok. (A Pannonhalmi Szt. Benedekrend Története. XII. k. Bpest, H91I2.) 292. és 253. 1. 13 Uo., 149. 1. 14 Dr. Francev: Najstarije íbcgoslluzje u Posavsiko; Hrvatskoj, Zifoorník Kralja Tomisl&va. Zagreb, 1925. 68»—097. 1. 15 Dankó: Vetus hminariuim Hungáriáé. Bpest, Ш93. И'З—'113. 1. 10 Dr. Kniewald К.— Dr. Kühár Plóris: A „Hahóti Kódex" (Zágrábi MR 126. kézirat) jelentősége a magyarországi liturgia szempontjából. Magyar Könyvszemle, Bpest, 1938. évf. II. füzet, 97—112. 1. 17 Gerevich Tibor: Magy&roirszág románlko'ri emlékei. Bpest, li938. K. M. Egyet. Nyomda. {Magyarország művészeti emlékei, sor. I. köt. Kiadja a Múeml. Orsz. Bizottsága.) 231. 1. és a CCL. sz. tábla négy fényképmásolata.
