A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: Zalaegerszeg régi pecsétei

212 HOLUB JÓZSEF Az utolsó pecsét, amelyet ismertetünk (6. kép), nem a város pecsétje volt ugyan, de még sem felesleges bemutatnunk. Láttuk, hogy Egerszeg 1390 óta a veszprémi püspökség birtoka volt, a püspök volt tehát a földes­ura. Abból azonban, amit a város történetéből röviden elmondottunk, ért­hető, hogy különböző kiváltságai és végvár-volta az egyszerű jobbágy-fal­vak fölé emelték. Bíráját maga választotta, de a hármas jelölést e tisztségre az uradalmi tiszttartó tette (pl. 1818. november 1. Városi Levéltár 456. csomó). Szüksége volt tehát az uradalomnak pecsétre, 15 s ennek a képe — mint láttuk — a püspököt ábrázolta főpapi díszben.* Holub József 6. kép 15 Degré Alajos levéltáros figyelmeztetett arra, hogy ez a pecsét mór a szom­bathelyi püspök földesurasága afliatt keletkezett, -mert tudomásunk szerint a veszpré­mi püspök idején Egerszeg a sümegi uradalomhoz tartozott s az úriszéket is ott tar­tották részére. * Degré Alajos kandidátusinak, levéltárosnak és Szentmihályi Imre múzeum­igazgatónak, akik a pecséteket a Városi Levéltárnak a Zalaegerszegi Áll. Levéltárban őrzött anyagából szívesek voltak kiválogatni és rendelkezésemre bocsátani, továbbá Babies András kandidátusnak, a Dunántúli Tudományos Intézet tudományos kutató­jának, aki készséggel vállalta a pecsétek lefényképezésének fáradságos munkáját, őszinte köszönetet mondok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom