A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Múzeumtörténet - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum története

A GÖCSEJI MÜZEUM TÖRTÉNETE 19 bevallanunk —, hogy a Göcsej Egyesület senkinek sem kell... Maga az Egyesület nem mozdult.. . tiszavirágéletet szántak ennek az egész egye­sületnek ... próbálják életre kelteni a születése után nyomban kriptába zárt Göcsej Egyesületet (vagy) . . .mondják ki nyíltan: nincs, aki Göcsejért dolgozni akar." Bár 1942 február 17-én jogilag is megalakult a Göcseji Egyesület, 1943-ban szintén ezt olvashatjuk róla: „a zászló összefonnyadt, mint a ku­kacrágta levélbimbó, mielőtt kibontakozhatott volna." 9 A közöny és a hi­vatalos szervek támogatásának hiánya megfojtotta a jobb sorsra érdemes egyesületet, melynek 1946. évi feloszlatása a tárgyalt előzményekből szinte szükségszerűen következett. Az egyesület és a keretében -múzeumi feladattal megalakult Göcseji Gyűjtemény rövid életét a részben megmaradt irattári anyagból és az egy­korú sajtócikkekből jól nyomon kísérhetjük. Az egyesület és a gyűjtemény lelkes gyervezője volt dr. Nagy Károly járásbíró, aki az egyesületnél az ügyvezető elnöki, a gyűjteménynél pedig a vezetői tisztet töltötte be. Nagy Károly már 1939 elején felveti a múzeumalapítás gondolatát: „ . . . létre kellene hozni egy Göcseji Házat, amely . . . múzeum is lenne . . ." Javaslatot tesz a múzeumépületre nézve, és körvonalazza a gyűjtőfeladato­kat. Jellemző a korra, és a szükséges anyagiak előteremtésével kapcsolatos hallatlan nehézségekre az alábbi javaslata: Az anyagi fedezetet gyűjtés útján is elő lehetne teremteni, de „legolcsóbb megoldás az volna, hogy a város tartson »légvédelmi gyakorlatot.« Csak ha két napra nem világítanák ki az utcákat, azon a pénzen, amit így megtakarít, meg lehetne vetni a Göcseji Háznak az alapját." 10 A következő lépést az jelentette, hogy a vármegyei Népművelési Bi­zottság 1940 júniusában nyomdai utón sokszorosított felhívást bocsátott ki néprajzi tárgyak gyűjtésére, hogy így megalapozható legyen egy mu­zeális gyűjtemény. A gyűjtemény tényleges alapját azonban a Fára József által 1934-ben összegyűjtött népviseleti és népművészeti anyag képezte. A komolyabb gyűjtőmunka 1941-ben kezdődött meg. Az Iskolánkí­vüli Népművelési Bizottság keretében, Nagy Károly irányításával megala­kult egy kisebb bizottság, mely a gyűjtést szervezte. A gyűjtemény — annak eUenére, hogy a vármegye és a város anyagi támogatásban nem ré­szesítette —, a jelentős mérvű adományozások folytán rohamosan gyara­podott. A kiutalt szűk helyiségek egy-kettőre megteltek, és a gyűjtemény többszöri átköltöztetése sem oldotta meg a problémát. A gyűjtemény 1941 márciusban kb. 250, májusban már közel 400, 1942 februárban közel 1000, 1943 februárban 1800, egy évvel később 3000, és 1945 tavaszán — az egy­korú feljegyzések szerint — közel 5000 darabból állott. Az igazság kedvé­ért azonban meg kell jegyeznünk, hogy e számadatokban egyrészt a tárgya­kon kívül a könyvek, stb. is bent foglaltatnak, másrészt az anyag meglehe­tősen vegyes értékű volt. A gyűjtemény vezetőjének elvi álláspontja ez volt: ,,minél többet, minél gyorsabban gyűjteni, hogy a közönség lássa a munkát és a célt. Minőségi kiválogatást akkorra hagyjuk, amikor már lesz 9 „A Zalaegerszegen vajúdó Göcseji Egyesület jövője." — Zalai Magyar Élet (((továbbiakban, Z. M. É.), 1943. február 16. 1U „Göcseji Házat!" — Z. Ü., 1939. február 5. 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom