A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben

ZALA VÁR ÉS A BALATONHÍDVÉGI ÁTKELŐ 167 a „jegeilésre", azaz a vár körül befagyott mocsár jegének feltördelésére, mert „el nem győzzük a jegellést napestig, étszaka pedig a vigyázást, ^strázsa tartást az ilyen erős (hideg) időkben."

23 Ez év őszén Pölöskei Eördögh István panaszolja, hogy a zalavári és még öt végvári kapitány távol van, pedig „a török megent fölgyülekezett, és minden nap a végházak alját nyargalja."

24 Svastics a várban csak annyit csinált, hogy a várárkot tisztíttatta. 1644 húshagyó keddjén ugyan a török, mely „nagy roppant seregekkel, kiterjesztett zászlókkal... Zalavár alá ment" eredménytelenül távozott, de a vár „immár jobb része is puszta, és nincs mivel épécsük", „rongyos, mint egy mostoha elhagyott árva", „nincsen romlottabb végházunk Szalavárnál."

25 Svastics maga is jelenti, „az kapu közünknek egy darabja is le akar dúlni," de ezen a címen el akar menni a várból, és 1645 tavaszán sincs otthon. Annál is inkább távol marad, mert 1644 őszén Zalaváron, Szentgyörgyváron, Szentgróton és Zalabérben pestis dühöngött, a zalabéri és kapornaki kapitány is megkapta.

26 1646 tavaszán és nyarán Svastics építkezett Zalavárott, mert a Zala árvize „az hidainkat és töltéseinket nagy helyen mind elvitte," a kaput is kezdte építeni, és kérdést tesz „mely tájban bontassam el az ó kaput, annak módjával kell lenni, én magamtól el nem merem bontatni, míg nagyságoddal nem beszélek felőle."

27 1646 októbertől 1647 májusáig Svastics Kiskomárban, a török veszélynek legjobban kitett erősségben helyettesíti Bessenyei főkapitányt, és onnan nagyon kívánkozik vissza Zalavárra. Ezért levelek egész áradatát írja, de visszatérésének szükségességét azzal kívánja indokolni: „éhez ami puszta Szalavárunkhoz kevés gratuitos labor vagyon, hogy csak a tőtist is alig csinálhatjuk minden esztendőben félig is", készpénzjövedelem pedig csak 40—41 forint van.

28 Svastics tehát gondatlanságának következményeit azzal kívánja leplezni, hogy kevés a várhoz szolgáló robotmunka, de tény az is, hogy a várkapu kijavításáért évekig kellett irkafirkáim, jajveszékelni, eredmény nélkül. A hídvégi átkelő, vagy rév Hídvég (ma Balatonhídvég) falut már 1330-ban említik. Akkor már kőtemploma és a Zala folyón át hídja volt, a hidon vámszedő hellyel. A XV. században a Zala mellett lévő Szentgyörgyvár vagy Békavár tartozéka volt, a vámot a zalavári apátság szedte. A vámszedési jogot a XV. század máso2:1 Svastics, Batthyány Ádámhoz, Zalavár, 1640. okt. 3., Torony, 1641. jan.. 11. — B. It. 34 Eördögh István levele Batthyány Ádámhoz. Pölöske, 1641. máre. 26. — B. lt. 25 Keglevich Péter levele Batthyány Ádámhoz, Egerszeg, 1644. febr. 22..; Sankó Boldizsár levele, Komár, 1649. ápr. 24.; egy ismeretlen memoranduma, 1644 körül. — B. lt. 20 Svastics levele Batthyány Ádámhoz, 1644. szept, 20.; Ányos Péter levele Batthyány Ádámhoz, Komár, 1646. ápr. 11.; Besenyey István komári főkapitány levele Batthyány Ádámhoz, Ják, 1644. nov. 21.; Ányos Péter és a kiskomároimi sereg Batthyány Ádámhoz, 1645. ápr. 28., 24. — B. lt. 27 Svastics, Batthyány Ádámhoz, Zalavár, 1646. febr. 23., 1646. aug. 3. — B. lt. 28 Svasitics levele Batthyány Ádámhoz, Kiskomár, 1(646. okt. 6., 1646. dec. 13., 1647. márc. 2., 1647. máj. 13. — B. lt.