A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben

ZALA VÁR ÉS A BALATONHÍDVÉGI ÁTKELŐ 165 Az 5. számmal jelzett tér, ahol az orientációs nyíl van berajzolva, a vár főtere volt, melyet három oldalról épületek vettek körül, a déli oldalról csak a bástyafal. A piac tér 16 X H lépés, mely átszámítva kereken 100 négyzetmétert ad. Bejárata a 6. sz. kapuból, illetve kapuközből, vagy pitvarból volt. Hogy e bástyafalakkal, templommal, épületekkel körülkerített, belső várnak tekinthető épületek milyen célt szolgáltak, nem lehet megállapí­tani, valamint azt sem, hogy földszintesek vagy emeletesek voltak. Mint­hogy azonban a templom magas építmény szokott lenni, feltehetjük, hogy mint Keszthely, ez is emeletes épület volt. A palánkkal kerített, kapuval bíró külső rész lehetett a külső vár, amelyben azonban szilárd épület nem is lehetett, hisz a palánkon belül csak annyi száraz hely volt, hogy ott támadás esetén a védők elhelyezked­hettek. A külső várat két részre osztó palánksor nyilván a belső várba vezető híd és a belső kapu védelmét szolgálta az északi, keleti, vagy déli oldalról való támadás esetére. Minthogy Mezőlaky a fentebb idézett levélből kitűnően csak a vékony falakat építtette át a vastagra, a Turco-féle alaprajz — nem számítva a palánkvonalat — szintén a mohácsi vész előtti Zalavárt örökítette meg. Zalavár mint erőd fontossága Kanizsa elestével (1600. október 22.) nagyon megnőtt. Bocskai szabadságharca idején Bocskai kezére került, mint Sümeget kivéve az összes Zala megyei végvárak. 11 Megerősítésére ekkor már gondolnak. Az 1602 : XIV. te. ugyan még nem említi Zalavárt a Kanizsával szemben megerősítendő várak között, de az 1604: VIII., 1608: XV. te kijelöli Vas megye negyedik járását, az 1613: VIII. és 1618: XLIX. stb. te. a szentgróti járást, valamint Zala megye Lesence vizén túl élő lakos­ságát, a vár építésére ingyenes munka (gratuitus labor) teljesítésére — persze kivéve a veszprémi püspökség birtokait és Csobánc vár tartozékait. Még az 1681: VII. te is ingyen munkát rendelt Zalavár építésére, ezúttal Somogy megyéből. Persze az ingyenmunka — bármilyen súlyos terhet je­lentett is a jobbágyok részére, — a vár építésére sőt a fenntartására semmi­képpen sem volt elegendő. Az 1625: XX. te. maga állapítja meg, hogy egyetlen vár sincs annyira elhanyagolt, és ennek következtében veszélyez­tetett állapotban, mint Zalavár. Nyilván az ellátás hiányossága okozta, hogy a zalavári őrség rabolni kezdett. Legalább is azzal vádolta őket Sár­kány István, a szomszédos Komár kapitánya: ,,Szegény emberek marháit lopják, tolvajolják, házokat reájok gyújtják, az utakat lesik, úgyannyira, hogy immár csak egy szegény ember is igaz útjában békével el nem mehet.. ," 12 Szednek ugyan még 1639-ben is 1 forint adót Zalavár fenn­tartására, 13 de hogy ebből a pénzből jutott e valami Zalavárra, az legalább is kérdéses. Kanizsa elestével vált Zalavár őrségének fontos feladatává a balaton­hidvégi átkelőhely védelme. Ez jelentette ugyanis Komár egyetlen össze­köttetését a mögöttes országrészekkel, (másrészt elfoglalása a török előbbre­hatolását könnyítette volna meg. Ezzel a törökök is tisztában voltak, és 11 Zrínyi Miklós levele, Léka, 160'6. febr. 25., a Batthyány család körmendi levél­táráiban (az alábbiakban: B. lt.). 12 Ákosházi Sárkány István levele. Komár, 1007. febr. 2. — B. l-t. 13 Gyulaffy Kristóf levele Győr vm^hez, Csobánc, 1639. ápr. 26 — Magyar Tör­ténelmi Tár, VIII .köt, 137. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom