A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben
ZALA VÁR ÉS A BALATONHÍDVÉGI ÁTKELŐ 163 ról beszél, nyilván volt kis pince és belső palánk is. Ügy látszik a várat lelkiismeretesen erősítette, a jobbágyok robotmunkájának kíméletlen felhasználásával. Munkája eredményéről tanúskodik az 1568. június 11-én felvett hadi leltár. Eszerint a várnak volt egy belső és egy külső kapuja. A belső kaput egy kétkerekű sugár ágyú (falconetta) védte, a külsőt pedig kilenc, vasból készült szakállas puska. Három bástyát is említ, a puskaporost (propugnaculum pulverum), az újat (propugnaculum novum — amit talán Mezőlaky épített) és a zöld szoba felettit. A puskaporos bástyán volt 9 régi szakállas vaspuska, másfél hordó salétrom, két hordócska kén, 12 tüzes labda, hét tüzes nyíl, 10 hajítógépbe való dárda és két éjjeli lámpás. Lőszert itt nem említ. A zöld szoba feletti bástyán viszont nem volt lőfegyver, de volt 300 szakállas ólomgolyó, 100 szakállas vasgolyó, másfél hordó puskapor, 3 font kézi lőfegyverhez való por, két légely szakállas puskához való por, két font ólom és két szakállas puskagolyó forrna. Az újbástyán csak egy kétkerekű vas sugárágyú és két öreg szakállas puska volt. Említ a leltár egy felső folyosót, amely valami védőtornác féle vagy gyilokfolyosó lehetett. Volt rajta 20 régi szakállas vaspuska, egy kis szakállas és egy ócska magyar pajzs. Három tornya is volt a várnak. A furcsanevű Leledia, melyben 7 hordócska puskapor és körülbelül 100 vasgolyó volt, —- a templom törött (fracta) tornya, mely alatt 16 hordócska szakállasba való puskapor és két nagyobb edényben ágyúba való por állt. Volt itt 50 régi, patkányrágta, galambtrágyával fedett könyv is. A harmadik, magasabb (altior) toronyban egy vas siska ágyú állott: Volt a várban még 6 tábla ólom is, egy-egy közülük 143 fontot nyomott. 500 szakállas vasgolyó, 3 régi szakállas puska, egy prágai szakállas puska, és 3 magyar lovas lándzsa egészítette ki a felszerelést. 10 A felszerelés nyilván jóval teljesebb az 1553. évinél, de még mindig felettébb szegényes. Ezt a két kapus, három tornyos, bástyás templomerődöt, illetve alaprajzát rajzolta le 1569-ben a Bécsből leküldött Giulio Turco olasz hadmérnök is. Alaprajzához léptéket is ad. Ha szabad az ő lépését a szokásos 75 cm-rel számítani, Zalavár szilárd kőépítményének szélesebb oldala 21,75 m, keskenyebb 17,75 m, a négyszögalakú vár belterülete a kiugró négy rondellával együtt 315 négyzetméter lenne. Valószínű azonban, hogy a Turco mérései alapjául vett lépés több, mint 75 cm, mert Rómer Flóris, aki 1881-ben a várbeli templom alapfalait megtalálta, a homlokzatot 8,85 m hosszúnak és 1,32 m, szélesnek mérte, holott a Turcoféle alaprajz léptékének 75 cm-es számításával a homlokzat csak 4,5 m hosszú lenne. A Rómer leletei alapján Gyulay Rudolf által felvett alaprajz viszont a templom homlokzati falát 17 méternek tünteti fel. Tehát valahol hiba van. Vagy Rómer mérte hozzá a templom frontális falához az azt folytató várfal egy részét, vagy Gyulay nem ismerte a Turco-féle rajzot, rekontsruált alaprajzának méretei nem megfelelőek, vagy a Turco-£éle „passa" több mint 75 cm. Turco rajza szerint a vár víztől körülvett szigeten épült, de a mocsaras árokszerű területen túl még kilenc rondellával ellátott palánkvonal húzódik köralakban, és az alaprajzon a vár 15. és 16. számmal jelölt ronOrszágos Levéltár U. е. С 56/56.
