A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Csalog József: Híd- és dorongutak Zalavár környékén

HÍD- ÉS DORONGUTAK ZALA VÁR KÖRNYÉKÉN 143 1558-ban tehát az egykori hídutakból már csak néhány dorongút volt meg. Ezeknek a dorongutaknak a keletkezését azonban nem datálja pontosabban a töltelékföldben talált, említett XII. századi cserép sem. Ez csak annyit mond, hogy azon a helyen, ahonnan a földet hozták, XII. századi leletek fordultak elő s hogy így az útnak átalakítása a XII. és a XVI. század közötti időben történt. Az a kérdés, hogy utunk eredetileg valóban lábakon álló, hídszerű út volt, az említett érveken felül még abból is kitűnik, hogy a levert oszlopoknak egy része négyszögletesre volt faragva. Egyszerű dorongutaknál ilyen lábakra szükség nem lett volna. III. A cölöputaknak harmadik szakasza már szinte megsemmisültnek tekinthető. Az ásatáson résztvevő napszámosok és más zalaváriak hívták fel rá a figyelmemet, úgy mesélve el a dolgot, hogy a falu északi vége, Kiskanizsa és Récéskút dombja közötti részen is cölöpútnak a nyomai látszanak. Megvizsgálva ezen a helyen a berekben lévő kaszálókat, úgy találtam, hogy a még ki nem húzott, le nem faragott két cölöpvég tanúsága szerint ezen a szakaszon valóban lehetett hídút, ennek az útszakasznak azonban semmiféle feltöltése, koronája nem volt. A megmaradt két repedezett cölöpvég alapján nem tudtam megállapítani, hogy a levert tölgy rönkök faragottak voltak-e. Helyzetükből a hídút szélességére sem lehetett következtetni. IV. A Récéskúti-sziget és a mai zalavár—szabari országút törése közötti szakaszon az előbbihez hasonló, szórványos nyomokban ugyancsak felismerhető az egykori út. Földtöltése, koronája ennek az útrésznek sincsen, így bizonyos, hogy a Récéskúthoz vezető bekötőutat, valamint a kiskanizsai szakaszt nem alakították át töltésúttá, hanem egy bizonyos időpontban felhagyták. A récéskúti bazilikát a zalavári parttal (ezek szerint a régi, középkori falu hihetőleg a mai Kiskanizsa helyén feküdt) és a várral összekötő útszakaszokat úgy látszik még abban az időben építették, amikor a várat is, a bazilikát is építették. Feltűnő mindenesetre az, hogy mind a récéskúti bazilika, mind a vár alapfalainak egy része az altalajba levert fa cölöpökre épült.

5 s A récéskúti bazilika alapfalai alatt 1948-ban Radnóti Aladár elég jó megtartású, sorokban levert tölgyfa cölöpöket talált, melyek a Keszthelyi Múzeumba került darab szerint négyszögletesre voltaik faragva. A bazilikának levert oszlopokra épült részét Radnóti IX. századinak tartja. (Radnóti, Une église du haut moyen age a Zalavár, Etudes Slaves et romaines, Vol. 1. Fasc. 1., 25. old. 1. kép.) A várra vonatkozólag 1841-ből Kollár azt a megfigyelést hagyta ránk, hogy ,.különösen a várnak aláásott szögletei a vár falai mélyen a földibe vert és már kővé vált cölöpökön emelkedtek." (Gestopis Henslmann, A székesfehérvári ásatások eredményei, 121. old.) — Nem hiszem, hogy a megfigyelés egészen pontos lenne, illetve Kollártól magától és ne a (helybeliek szóbeszédéből származna, mert a cölöpöknek kővéválása a zalavári tőzegtalajban csak mese. Az 195®. évi ásatás során a kőfal alatt levert cölöpöket és azokon gerendázatot találtak. Erről emlékezik meg Fehér Géza előzetes ásatási jelentésében, az Acta Arch. Hung. 1954. évi kötetében.. Közelebbi részleteket fog erről közölni Cs, Sós Ágnes, német nyelven írt, kiadás alatt lévő zalavári monográfiájában. — Cölöpökre épült a XI. századi belső várfal is, mely eredeti-