A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Dienes István: X. századi magyar temető Zalaszentgróton

та DIENES ISTVÁN 4 db (IV. t. 2—5.). H = 3,5; 3,4; 8,8; 8 cm. Átlagsz•= 0,5 cm; Ъ) A függesztésre szolgáló akasztófül. Kiszélesedő s csúcsba futó végekkel bíró vaspálca, melynek közepe ívelten domborodik ki, hogy alatta a függesztőszíj átvezethető legyen. Végeit — a hátoldaltól mért — 5 mm hosszúságú szegecsek ütik át. Az alsó szegecsnél egy 1,1 cm széles, keresztben tartó pánttöredék maradványa. Kettétört. (IV. t. 6.) H = 6,3 cm; c) A tegez testét körülfogó vaspántok töredékei. Laposak s rendeltetésüknek megfelelően kissé íveltek, Feltehetően két különböző szélességű pántból valók. 3 db (IV. t. 7—9) = 1,2 cm; 4 db (IV. t. 10—13) = 1,4 cm széles. H == 3,4; 3,9; 3; 2,5; 2,7; 3,8; 3,6 cm. 7. Vascsat. Téglalapalakú. Domborúan ívelt oldalakkal. H = 3,6; Sz = 3,2 cm (IV. t. 14). Ilyen előzmények után került sor 1960. június 2—7 között a rövid mentőásatásra, amikor is az útbevágás indulásának mindkét oldalán a tervezettnél — és hozzátehetjük, hogy a szükségesnél is — egyelőre jóval keskenyebb sávot kutathattunk át. Az úttól északra, a bánya széle miatt kissé beljebb húzott,

9 10,80X2,50 m-es I. sz. szelvényünk nem érintett temetkezéseket. Nagyobb szerencsével járt munkánk a másik oldalon, az út elejétől délre eső részen, ahol a 13,5 m hosszú, 2,5 méteresnek induló, majd 6 méteressé szélesedő, az agyagrétegig mélyített felületben (vö. 3. kép) négy újabb sírt (9—12. sz. sírok) sikerült napvilágra hoznunk. A csontvázak mind a lehető legrosszabb állapotban voltak. Közvetlenül a vízelzáró agyagrétegek felett, a termőföld alján feküdtek, ahol az összegyűlt talajvíz ezer esztendőn keresztül korhasztotta, mállasztotta a csontokat. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy bizonyos fenntartással kell kezelnünk a munkások által bemondott sírok számát, hiszen a sietős földmunka során a hasonlóan rossz állapotban levő, csak nyomokban megfigyelhető csontvázakat nem észlelhették.

10 Nehéz új sírjainkat a régiekhez viszonyítani. Meglehetősen rendszertelen helyzetük alapján akár csoportos temetkezésre is gyanakodhatunk, bár, ha figyelembe vesszük, hogy a munkások által talált sírok helye mind erősen hozzávetőleges, többsoros temető sírjaiként is felfoghatók. Az egyik sort képezhetnék a 2—6 és a 9, 10. sz., — a másikat a 7, 8, 11, 12. sz. sírok. Egyedül az 1. sír állana magánosan, talán egy következő sor tagjaként. A 9—12. sz. sírok adatai a következők: 9. sír = 30 éven felüli férfi(?) csontváza 75 cm mélységben, háton, kinyújtóztatva. Tengelye a koponyánál 20°-kal tér el D-felé a Ny—K-i irányítástól. A koponya apró töredékekben került elő, a hosszúcsontok egyes darabjai csak nyomokban látszottak meg, a csontváz többi része teljesen elpusztult. Mellékletek: A koponya jobb oldalán rombusz metszetű, baloldalán kerek átmetszetű bronzhuzalból való nyitott hajkarika, (6. kép). Nem állapítható meg, hogy bepödrött, vagy s-végűek lehettek-e, mert a kérdéses ellapított végük visszahajlás után mindkettőnél megszakad. Átm =2,6 ül. 2,4 cm. 9 A .téglagyár vezetőségének kenésére jelöltük ki így az árkunkat, nehogy a humusz a bányáiba hulljon és az agyagot szennyezze. 1U A munkások és a művezető állítása szerint az általuk talált csontvázak valóban imlind jó állapotbian voltak, amint anról a 7', '8. sz. sírok megmaradt csontvázanyaga, tanúskodik is.