A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Régészet - Dienes István: X. századi magyar temető Zalaszentgróton
X. SZÁZADI MAGYAR TEMETŐ ZALASZENTGRÓTON 1958 őszén a zalaszentgróti téglagyár agyagbányájából s-végű hajkarikapár, karperecek, gyűrű és kéttagú csüngők részletei kerültek be a járási rendőrkapitányság útján a zalaegerszegi Göcseji Múzeumba. Szentmihályi Imre, a múzeum vezetője, megtudván, hogy a leletek X. századiak, az év utolsó hónapjában értesítette az esetről a Történeti Múzeum Adattárát. Mivel már nem egészen friss leletbejelentésről volt szó, elegendőnek látszott, ha a lelőhelyet alkalmilag nézi meg valamelyik régész szakember, akinek legközelebb a környéken akad tennivalója. Tél lévén azonban, az alkalom sokáig váratott magára, és mikor Szentmihályi Imre 1959. februárjában maga ajánlotta fel, hogy elmegy Zalaszentgrótra, az Adattár örömest adott megbízást. Időközben a téglagyár vezetősége még két jellegzetes honfoglaláskori kengyelt és zablát juttatott el pótlólag Zalaegerszegre. Az új küldemény megcsillantotta a reményt, hogy esetleg rangosabb honfoglaláskori temetőre bukkanhatunk itt az egykori gyepük közelében, ahonnan őseinknek keletről magukkal hozott pompás hagyatékát egyelőre alig-alig ismerjük. Szentmihályi Imre ezért 1959 április 9-én Zalaszentgróton van, hogy a sír előkerülésének körülményeit kifürkéssze s a lelőhelyet rögzítse. Hertelendi telepvezető figyelmét felhívja a leletek különös becsére és megkéri, ha további sírokra akadnának, azonnal jelentsék. Amint 1959 őszén a földmunkálatok a kérdéses területen ismét megindultak, rövidesen jött is a hír újabb sírokról. Megfigyelésükre az Adattár ifj. Fehér Gézát rendelte ki, aki 1959. november 25-én történt kiszállásakor már a következő hat sír (2—7. sírok) elpusztulását észlelhette. Szerencsére Jaloveczky Rudolf téglagyári művezető személyében olyan lelkes régiségkedvelő ember akadt, aki az előkerült tárgyi anyagot sírok szerint különtartva megőrizte. Kevéssel Fehér Géza helyszínre érkezése előtt éppen egy újabb sírt (8. sír) is találtak a munkások, ennek mellékleteit már személyesen gyűjthette be. A síroknak egymáshoz való viszonyát — bemondás alapján — feltérképezte, feltüntetve ezen azt a területet is, ahol a jelenlétében folyó földkitermelést szemmel kísérte. Jelentésében 'a szóbanforgó helyen mintegy 10—15 méteres sáv rendszeres feltárására tett javaslatot. 1 1 Szentmihályi Imre és ifj. Fehér Géza jelentése a Történeti Múzeum Adattárában található, 101. Z. II. jelzés alatt. — A sírokat — a Szentmihályi által észlelt sírt 1. sírnak véve — folyamatosan számoztuk (1—8.). Fehér Géza jelentésében az 1958 «szén előkerült legelső sírt elkülönítve, római számmal (I.) jelöltté s így az általa rögzített sírok ott nem a 2—8., hanem a számsort újrakezdve, az 1—7. számokat kapták.