Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 21. Az utolsó tizenöt év krónikája
114 szintén ünnepélyes gyászülésen ült meg. Az emlékbe sziéidet szintén Tarányi Ferenc főispán tartotta. Fölmerült ez időtájt az a gondolat is, hogy a vármegye vásárolja meg a pusztuló, romló kehidai Deák-kúriát a hozzátartozó néhány Ihioldas fekvőségjgel együtt és azt Deák-múzeummá alakítva, óvja me|g a pusztulástól. A vármegye pénzügyi helyzete azonban nem tette lehetővé a vásárlást és így az államnak ajánlották fel azt megvételre. 1935-ig három alkalommal került új kezekbe a vármegye politikai irányítása. 1922 december 19-én Kolbenschlag Béla főispán lemondott tisztségéről és helyébe Tarányi Ferenc nemzetgyűlési képviselőt nevezte ki a kormány előterjesztésére Horthy Miklós kormányzó. A főispáni installáció 1923 január 4-én zajlott le Zalaegerszegen. Tarányi Ferenc 1926. szeptember 14-ig töltötte be ezt a tisztséget és ez idő alatt pártatlanságával és úri modorával nagy népszerűséget szerzett, úgy, hogy amikor a fölmentő kormányzói kézirat leérkezett, a törvényhatóság közgyűlése Brand Sándor dr. főjegyző indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a távozó főispánnak érdemes munkásságáért. 1926 szeptemberétől Gyömörey György miniszteri tanácsos került vármegyénk főispáni székébe, akit a szeptember 27-iki rendkívüli közgyűlésen iktattak be méltóságába. A politikai élet zajlását továbbra is figyelő szemmel kísérte a megyei törvényhatóság és amikor szükségét látta, nem mulasztotta el kifejezésre juttatni véleményét. így 1924 decemberében Odor Géza bizottsági tag indítványára a közgyűlés kimondja, hogy a szélsőséges politikai pártállású egyes kép Visel őknlek a nemzetgyűlésben tanúsított durva és az ország méltóságát mélyen sértő viselkedésiét elítéli és a képviselőházban lejátszódott botrányos események miatt rosszalását fejezi ki. Ezt a határozatot feliratba foglalva még is küldték a nemzetgyűlés elnökének. Amikor híre járt, hogy egyes magyar szociáldemokrata képviselők Bécsben tárgyalásokat folytattak az orosz szovjet megbizottaival abból a célból, hogy idehaza előkészítik a talajt egy magyarorosz kereskedelmi egyezmény megkötésére, Zalavármegye törvényhatósága Pehm József címzetes apát, bizottsági tag indítványára tiltakozó feliratot terjesztett fel a kormányhoz és ebben kimondotta, hogy a vármegye súlyosan elítéli a szociálista képviselőknek az orosz szovjetmegbizottakkal Bécsben folytatott alkudozásait. A törvényhatóság azonban nemcsak tiltakozó feliratokat terjesztett a kormányhoz. Dicsérni és érdemeket elismerni is mindig kész volt, ha erre kellő okot talált. így volt ez 1924 decemberében is, amikor a közgyűlés lelkesen ünnepelte Apponyi Albert grófot és Bethlen István grófot genfi sikereik alkalmából. Az ekkortájt friss lendületet vett békerevíziós mozgalom is megmozgatta a vármegye társadalmát. A Magyar Nemzeti Szövetség egyik hivatalos átirata kapcsán leszögezni kívánta, hogy az elviselhetetlen békeszerződés okozta állapotot a törvényhatóság is tarthatatlannak bélyegzi. Ez álláspontjának gyakorlati érvényrejuttatására annyival is inkább törekszik, mert Zala maga is azok közé a megyék közé tartozik, amelyeket a trianoni önkény kegyetlenül megcsonkított. Feliratában tehát felhívja a kormányt, hogy az ország
