Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

234 tottaknak. Erre aztán a lakosság azzal felelt, hogy a gróf által nyakukra ültetett esküdteket elfogta, megkötözte és kalodába zárva tartotta mindaddig, amíg a földesúr fegyveresei ki nem mentették azokat a feldühö

4-' dött lakosság kezei közül. Forintos Gábor alispán a lázadók ellen vizsgálatot rendelt el és Hertelendy György vizsgáló főbíró el is ítélte valamennyiüket. Amikor azután 1768-ban az úrbéri viszony szerződéssel szabályozódott, helyreállt a rend és a békesség. 1772-Sben Festetics Pál gróf megalapította a gimnáziumot, 1797'-ben pedig Festetics! György gróf bőkezű alapítványával a «Georgicon»?nak, a mai keszthelyi gazdasági akadémiának veti meg az alapját. A francia háborúk alatt fegyverre szólított nemességnek Zalában Kisfaludy Sándor, korának nagy írója volt a vezére. Mikor Napoleon másodízben is elfoglalta Bécset, a nemesi fölkelő sereg Keszthelyen szentelte fel Mecséry generális jelenlétében a zászlót. Keszthelyen a háború költségeire közadakozás útján 1098 rénus-forint és 28 krajcár gyűlt össze. 1831-ben ismét járvány tört ki, ezúttal a kolera pusztított. Ezt megelőzőleg, 1813ban és 1830-ban a májusi fagy és jégverés tette tönkre a lakosság termését, 1817-ben pedig egy borzalmas tűzvész alkalmával a város 130 háza porig leégett. De Keszthely polgársága az elemi csapások és háborús viszontagságok közepette is szorgalmasan dolgozott tovább, hogy városát a fejlődés magasabb kultúrfokára emelje. így azután a XIX. század első felében, amikor a zavarok elültek, a tűzvészek, jégkárok és pénzdevalváció csapásait is csakhamar kiheverte s amikor felvirradt a reformkorszak hajnala, Keszthely szellemileg éretten és gazdaságilag felkészülten kapcsolódott bele az új, lelkeket átformáló eszmeáramlatba, amelyből 1848 március 15-e megszületett. ) A szabadságharc mozgalmaiból Keszthely is kivette részét. A fegyverforgató polgársági, a tanuló ifjúság, a tanárok, sőt a premontrei szerzetesek közül is számosan álljtak a zászlók alá, megalakítva a honvédség 7. zászlóalját, amely Keszthelyen készült Jellasich csapatainak fogadására. Amikor a keszthelyiek hírül vették, hogy Jellasich a Balaton déli partvidékén vonul Somogy felé, Balogh Ferenc városbíró, nemzetőrkapitány buzdítására elhatározták, hogy megtámadják az elvonulókat. A szöcsényi erdőben sikerült is rajtaütésszerű támadással 1848 szeptember 30-án hajnalban a bán 240 ló által vont 60 társzekérből álló élelmezési 'csapatát a hadsjeregtől elvágni. A 40 főnyi fegyveres kíséretet részben lekaszabolták, részben foglyul ejtették, a 32 ezer pengő forint értékű élelmiszert elzsákmányolták és az elfogott postakocsin megtalálva Jellasich egész irattárát, a nagyfontosságú iratokat Pestre küldték a magyar kormányhoz. Ezzel a bravúros haditettel nyilvánvalóvá lett Jellasich egész haditerve, miért is a kormány 800 forint jutalmat küldött az iratokat megszerző, derék keszthelyi nemzetőröknek. Balogh Ferenc városbíró továbbra is lelke maradt a szabadságmozgalomnak. Nemsokára újabb fényes haditettel érdemelte ki a hadvezetőség elisjmerését. A körmendi állampénztárt maroknyi csapata élén rendkívüli bátorsággal és haláltmegvető elszántsággal mentette meg az osztrák hadsereg elől. Festetics Tasziló gróf a zalai nemzetőröknek ekkor 2000 forintot adományozott. 1848 szeptemmber közepén Teleky Ádám Vezérőrnagy a magyar sereggel Keszthelyre vonult. Az itt tartott haditanácsban Teleky lemondott a hadsereg vezetéséről azzal az indokolással, hogy Jellasich királyi parancsra nyomul előre és ő, mint felesküdött katona nem szegheti meg a koronás királya iránti hűséget. i 1848 december 25-én, karácsony napján, Nugent osztrák tábornok nagy sereggel és 12 ágyúval megérkezett Keszthely alá, de minthogy nem talált ellenállást, nem szállotta meg a várost, hanem tovább vonult. A tél a nemzetőrisé

g szervezésével telt el, ami a nagy hideg miatt csak igen lassan ment. A zalai nemzetőrök, miután a túlerőben levő horvátok kiszorították őket a Muraközből, Keszthelyen egyesültek a vasmegyeiekkel és a ^Muraközbe betörve, 900 horvátot ejtettek foglyul. (Tavasszal Zalaegerszeg a hadioperációk 'körzetébe került és ettől kezdve Keszthely lett a megyei polgári, hadi és rögtönítélő bírósiág székhelye. Itt intézték a megye összes polgári és katonai ügyét is. Az akkori zavaros állapotokkal magyaráz-