Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

222 Évente átlag 550—600 állandó nyaraló, és 250—300 kiránduló látogatja Gyenesdiás fürdőtelepét. Népszerű kirándulóhely a környéken úgynevezett «Vadleány»-barlang. Gyenesdiásnak vasútállomása és póstahi vatala van. GYEPÜKAJÁN. . Kisközség a sümegi járásban. Területe 1575 katasztrális hold, 309 négyszögöl. Színmagyar lakossága 1910-ben 705 lélek volt, 1920-ban ez a szám 679-re apadt, míg 1934-re a népszaporulat élérte a 839-et, A lakosok közül 833 római katolikus, 6 izraelita. A község vezetője Gad János körjegyző és Pártos István bíró. Egyházilag a Község a káptalanfai plébániához tartozik, amelynek vezetője Majercsik János. A községben római katolikus elemi népiskola van, két tanerővel. Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet, OKH-fiók, hengermalom és szövőgyár van a községben. A huszonöt holdon felüli birtokosok száma 4, az önálló iparosoké 11, a kereskedőké 1. •> GYŐR FIS ZEG. Kisközség a novai járásban. Területe 352 katasztrális hold. Lakosainak száma 620, ebből 239 római katolikus, 11 református, 10 ágostai evangélikus. A lakosság színmagyar. A község vezetője Molnár József községi bíró. 25 holdon felüli birtokos egy van a községben, önálló iparos szintén egy. Győrfiszeg azelőtt Petrikeresztur községhez tartozott és csak 1866-ban alakult külön községgé. Nevét a Győrffy-családtól kapta. L914-ig a csondahegyháti, 1923 szeptember L-ig a marabenszegi, azóta a petrikereszturi körjegyzőséghez tartozik. 1930 november 30tói a milei plébániától a petrikeresztúrihoz csatolták. GYÜLEVÉSZ. Kisközség a zalaszentgróti járásban. Te rülete 1190 katasztrális hold. Magyar nyelvű, római katolikus lakosainak száma 1910-ben 550, 1920-ban 565, 1934-ben pedig 559 volt. A község vezetője Eichinger Károly közeégi bíró. Körjegyzősége Zalaszentláfialóp, van, vezetője ! Némethi János körjegyző. Egyházilag a zalaszentlászlói plébániához tartozik, plébánosa Peidl Béla. Felekezeti iskoláját egy tanító vezeti. Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet és önkéntes Tűzoltó Egyesület van a közRégben. Tejtermékét a Gyülevész és Vidéke Tejszövetkezete útján értékesíti. Huszonöt holdon felüli birtok kettő van a község határában, ezek egyike a gróf Batthyány-családé. önálló iparosok száma 4, kereskedőké 2. Gyülevész község eredetileg közvetlenül a Zala folyó partján feküdt, de a törökök elpusztították és a lakosság a hegyre mene kült fel, ahol új községet alapított, amely a Gyülevész, —Gyülekezet — nevet azért kapta, mert az alapítókhoz más községbeli meuekülők is csatlakoztak. GYÜRÜS. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Te rulete 724 katasztrális hold. Tiszta magyar és katolikus vallású lakosainak száma 1910-ben 346, 1920-ban 342, 1934-ben 381. A község vezetője vitéz Kiss Márton kör jegyző. A katolikus hívek lelkipásztora Deli János plébános. Községi elemi népiskolájában egy tanító működik. A községnek Önkéntes Tűzoltó Egyesülete van. A községben két önálló iparos és egy kereskedő él. HAHÓT. Kisközség a pacsai járásban. Területe ^954 katasztrális hold. Hahót benedekrendi apátságnak és a körülötte fokozatosan kiépült községnek alapjait Hahold comes vetette meg, innen származik a község elnevezése is. Magát a benedekrendi apátságot a Hahold nemzetségből való Búzád fia, Arnold comes alapította a tatárjárás idején Szent Margit vértanú tiszteletére. Ezt az alapi tást Arnold utódainak kérésére 1234-ben II Endre király oklevélileg is megerősítette. 1270-ben Arnold fia, Miklós hűtlenség bűnébe esett és a király egyéb jószágaival együtt a monostor kegyuraságát is elvette tőle és azt Ponith bánnak adományozta. A kegyúri jogot a XVII. századói kezdve királyaink gyakorolták. 1772-től a tolnai Fes-