Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 15. Zala a nemzeti ellenállás idején (1905-6-ban)

56 Ebből az alkotmányos küzdelemből Zalavármegye is derekasan kivette a részét. Az országgyűlésre a legtöbb zalai kerület ellenzéki képviselőket küldött. Ezek egyike volt Eitner Zsigmond is, aki már 1901 óta képviselte a zalaszentgróti kerületet függetlenségi és negyvennyolcas programmal. Az 1905. július hó 12-én tartott megyei közgyűlésen Eitner Zsigmond, aki a törvényhatósági bizottságnak is tagja volt, éleshangú beszédben bélyegezte meg a kormány eljárását és határozati indítványában erélyesen védelmére kelt a megtámadott alkotmánynak. A törvényhatósági bizottság kimondotta, hogy báró Fejérváry Géza és minisztertársai iránt bizalmatlanságot fejez ki; az országgyűlés által meg nem szavazott adókat, újoncoklat az alkotmány alapelveihez és a törvény világos rendelkezéseihez alkalmazkodva, nem szolgáltatja be. Kimondta továbbá, hogy megtagadja a segédkezést minden törvényellenes cselekedetnél. Ennek a határozatnak a törvényhatóság gyakorlatilag is érvényt szerzett. Ülgyl a megye, valamint a hatósága alatt álló városok és községek összes tisztviselőinek és alkalmazottainak szigorú utasításban tette kötelességükké, hogy az adószedéstől, sőt még az önként befizetett adók átvételétől és kezelésétől is tartózkodjanak, a hadsereg bármely szervének kiegészítéséhez, újoncozáshJoz, a fegyveres erő bármely tagjának behívásához mindennemű segítséget és közreműködést tagadjanak meg. A bizottság tisztviselőinek kipróbált hazafiságára hivatkozva, az utasítás szigorú betartását minden közegének nyomatékosan lelkére kötötte és annak ellenőrzése céljából hatvan tagú bizottságot választott. Ez a bizottság a maga választotta elnökkel és jegyzővel az alkotmányellenes kormányzat egész tartama alatt, minden hó második hétfőjén köteles a megye székhelyén összegyűlni és az utasítások végrehajtásának ellenőrzéséről beszámolni. A bizottság feladata továbbá, hogy «a vármegye mindazon tisztviselőinek és alkalmazottainak, akik a határozat úgy ősi alkotmányunk és szent törvényeinken alapuló cselekedeteikért a hatalom birtokosai részéről akár fegyelmi eljárás, üldözés, vagy anyagi kár szenvedésében részesülnének, ezek részére a teljes elégtétel megadásáról gondoskodjék». A hatvanas bizottság tagjaiul a közgyűlés a következőket választotta meg: gróf Batthyány Pál, gróf Batthyány József, gróf Batthyány Ernő, Bosnj^ák Géza, Barcza László, Barony Ede, Bezerjédj Lajos, Bakó Gyula, Bogy a y János, Békefy István, dr. Bár dió Ferenc, Bogyay Máté, Cserapesz Kálmán. Dervarics Imre, Deák Mihály, Dervarics Ákos, Darányi Ferenc, Eitner Zsigmond, ifj. Eitner Sándor, Farkas József, Forster Elek, Farkas Gábor, dr. G y ö m ö r e y Vince, G a á 1 István, Her t elend y Ferenc, Hertelendy József, Ha y den Sándor, Háry Dezső, Handler Gusztáv. Je rf f y Adolf, Illés Ráfáel, Koller István, Königmayer János, dr. Kel.e Antal, Kaffka László, Kereszházy György, László Dezső, Molnár István, Malatonszkv Ferenc, Nagy László, Németh János, Oltay Guidó, dr. Obersohn Mór, Petrik Gyula, báró Puttchány Géza, Szily Dezső, Szentmihályi Dezső, Sublics Károly, Szupits Antal^ ifj. Thassy Imre, id. Thassy Imre, dr. T arányi Ferenc, Táncsics József, Vízlendvay Sándor, Vijnhoffer Dezső, Vastagh János, Veledits Lajos, Ziegler Kálmán, Zathureczky Márton és Zakál Henrik.