Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

235 ható az a sajnálatos eset, hogy a somogyi szabadcsapatok vezéreit, Noszlopit és Meszlényit a zalai nemzetörök kémeknek nézték és félholtra verték. A bűnösök közül ötöt Balogh városbíró halálra ítéltetett és a keszthelyi Gátdombon 1849. július 20-án felakasztatott; tizenhetet sáncfogságra, egy zsidó fiút pedig börtönre ítéltek. A szabadságharc után Knezevits ezredes és dandárparancsínok jött Marcali felől Keszthelyre, a város védtelen lévén, nem fejtett ki ellenállást. Szeptember 3-án délelőtt 9 órakor vonult be Keszthelyre és Balogh Ferenc városbírót elfogatva, vasraverve (Budára szállította, ahol három heti fogság után amnesztiát kapott. A katonai uralom 1850. június 12-ig tartott. Ekkor Bogyay Lajos megyefőnök kinevezte a város tisztviselőit és tanácsosait, akiknek hatásköre a város belső rendezésén kívül csupán a rendeletek végrehajtására terjedt ki. De még a Bach-éra, az elnyomás legsötétebb korszaka sem tudta megakadályozni a város természetes fejlődését. A 60as évek politikai mozgalmaiban Keszthely is tevékeny részt vett és az alkotmányos korszak kezdete a város szebb jövőjének hajnalát is jelentette. Idősebb Reischl Vendel vezetése alatt (1861—1891) a város harminc év alatt nagyot fejlődött és intézményeiben megújhodva, óriási átalakuláson ment keresztül. Erre az időre esik kultúrintézményeinek modern szellemű fejlődése és gazdasági felvirágzása Keszthely fejlődése tagadhatatlanul sokat köszönhet a Festetics grófi családnak, amelyet a király a századfordulón hercegi rangra emelt. II. Tasziló gróffal, aki később a hercegi rangot kapta, Ferenc József személyes érintkezést tartott fenn és amikor 1852-ben, június 29-én országos körútja során Zalába érkezett, kedvelt hívének, a dúsgazdag főúrnak barokstílü rezidenciájában szállott meg. A város modern fejlődésének egyik jelentős étapja a helyiérdekű vasútnak 1888-ban ban történt megnyitása. A tagosításkor Keszthelynek semmiféle községi » ingatlan nem jutcjtt s így a haladás minden eszközét polgárai áldozatkészségéből, a közös teherviselés teljes súlyával lehetett csak megszereznie. Keszthely tehát nem léphetett be a földmíves városok sorába, hanem iparosés kereskedő várossá fejlődött. 1896ban már 334 önálló iparosa ós 40 kereskedője volt, az azóta eltelt négy évtized alatt ez a szám az önálló iparosoknál több, mint 600 főre, a kereskedőknél 165-re emelkedett A fürdőtelep a 80-as években keletkezett Keszthelyen, ekkor indult meg a balatoni fürdőélet. Az eddig teljesen elhanyagolt nádas parton, a Festetics herceg által átengedett gyönyörű liget végében rohamosan fejlődött az új fürdőtelep, amelynek érdekessége a mesterséges szigeten álló fürdőépület. Ma 12 szállodája, 1200 nyaralóháza és számos kiadó nyári lakása van. Évente több, Émint 4000 állandó és mintegy 12.000 átutazó vendég fordul meg a városban, melynek kereskedelmét és iparát a nagyarányú idegenforgalom jelentős mértékben lendíti föl. A lakosok száma 10.664. Nemzetiségi megoszlás: 10.506 magyar, 68 német, 11 tót, 3 horvát, 1 szerb és 55 egyéb nemzetiségű. Felekezeti megoszlás: 9.294 római katolikus, 20 görög katolikus, 230 református, 202 ágostai evangélikus, 17 görög keleti, 872 izraelita és 9 egyéb. Annak ellenére, hogy Keszthely teljesen városias jellegű, közigazgatásilag újabban nagyközség. Vezetője Reischl Imre bíró és Dér Rezső vezetőjegyző. A római katolikus egyház vezetője Stefaits Aladár plébános, a reformátusoké Németh Károly esperes, :az evangélikusoké Menyhér István lelkész, az izraelitáké dr. Büchler Sándor főrabbi. A főszolgabírói hivatal vezetője Huszár Pál dr., a kir. járásbíróságé Haám Ernő, az adóhivatalé Tóth János, a postáé Csathó Egon, az erdőhivatalé Kristófi Gyula. Társadalmi, gazdasági és kultúrális egyesületei és elnökei: Alsódunántúli Zöldmező Egyesület (gróf Teleky Béla és Pesthy Béla). Balatoni Múzeum-egyesület (Lovassy Sándor dr.). Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége (Dénes György). Jótékony Evangélikus Nőegylet (özvegy Horváth Károlyné). Ipartestület (Meisler Károly). Iparoskör (Lang József). Iparos Dalkör (Bognár Imre). Izraelita Jótékony Nőegylet (Berényi Béláné). Jacht Klub (Svastitó Géza). Katolikus Legényegylet (Teraztyánszky Géza és Kreutz József). Kereskedők