Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

105 csos, cégvezető, pénztáros: Havranek Nepurauk János, könyvelő : Homor István, ügyész : dr Scmidt Jenő. SÜMEGVIDÉKI HANGYA FOGY. ÉS ÉRT. SZÖV. SÜMEGEN. 1919-í>en dr. Be öthy István apátplébános és több helybeli iparos kezdeményezésére alakították. 1929 ben a Hangya vezetésében gyökeres változás állt be s azóta üzletköre fokozatosan gyara podott. 1931-ben fiókot nyitottak, 1933-ban kibővítették a szövetkezetet. Elnök: dr. Beöthy István apátplébános, alelnök: Tóth József községi bíró, ig. tagok: Barsó Sándor magánzó, Herczig Bálint asztalos, Szabó Zsigmond gazdálkodó. Felügyelő bizottság elnöke: Nóvák Frigyes isk. igazgató. Alelnök: Gyarmathy János isk. igazgató. Tagok: Kovács József kőfaragó, Sarlai Jenő nyomdász, Sípos Lajos gazdálkodó, Scharf Gyula cipész, Tóth Lajos kovács, Végh Gábor gazdálkodó, Végh József gazdálkodó, Végh József gazdálkodó. Ügyvezető igazgató : András Géza, aki Ukk, Gógánfa, Csap rendek, és Devecser községekben fennálló, szövetkezeték vezetését is végzi. Üzletvezető: Hochschuld József, öt alkalmazottat foglal koztat. 1930-ban megvásárolták azt az épületet is, amelyben a szövetkezetet alapították. SÜMEGI GŐZMALOM, (BÖHM és KEP PICH.) A nyolcvanas években Zrische Jó zsef építtette, majd Vörös János a következő tulajdonos. 1912 óta a fentiek birtokában. Teljesítő képessége napi száz mázsa. Keres kedelmi és vámőrléssel foglalkozik, üzletköre« kiterjed az egész vidékre. 1928-ban műjéggyártásra is berendezkedtek. A jéggyár teljesítő képessége 500 kg. KEPPICH EMIL * 1874. Győrött. 1912 ben került Sümegre, amikor is a Nagyberki ben volt malmát a sümegivel cserélte föl. Tagja volt a kaszinónak ós több társadalmi egyesületnek. Neje : szül. Wolf Mária, az Izraelita Nőegylet pénztárosa. A világháború alatt az üzemet bevonult férje helyett so káig egyedül vezette. BÖHM SÁNDOR * 1880. Nemesrádón, a malomiparban nőtt fel. 1922-ben társult Sümegen. A 20. honvédgyalogezredben végigküzdötte a világháborút, a szerb, román, orosz és olasz frontokon teljesített szolgálatot. A koronás ezüst érdemkereszt, a vitézségi érem, sebesülési érem, koronás vaskereszt és bronz vitézségi érem tulajdonosa. Az izr. hitközség választmányi tagja. I SZEILER FERENC községi jegyző * 1878. Nagykanizsán. Középiskoláit Kolozsvárott, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1901-ben, mint joggyakornok Zala csányban és Zalavéren működött, majd Zalakopánvban lett aljegyző. 1904—1920-ig a lendvavásárhelyi körjegyzőségben jegyzőként működve, tevékeny részt vett a község kul turális fejlesztésében. 1920—22—

ig a m .kir. államrendőrségnél nyomozó, 1922—27. Süme gen községi jegyző. Tagja a helyi társadalmi kulturális egyesületeknek, valamint a júniusi bajtársi szövetségnek. A kommün alatt hazafias magatartásáért és ellenforradalmi t^vénykedéséért fogságot szenvedett. SÜMEGI IZR. KONGRESSZUSI HITKÖZSÉG 1866-tól áll fenn. Első rabbija Rotschild Lipót, aki után több nemes rabbi működött, akik közül nem egy az ország nagyobb hitközségei élén áll. Jelenlegi fő rabbi dr. Ellenbogen Ignác. Elnök: Fischer Mór gyáros. Alelnök: Horváth Károly főállatorvos. Jegyző : Bricht Viktor szőlő tul. Pénztáros: Winkler József kereskedő. Gondnokok : Berger Sándor vendéglős, Steiner Ferenc kereskedő. A hitközség kebelében a Chevra Kadisán kivül a Jótékonycélú Nőegylet működik. dr. TAKÁCS JENŐ kir. közjegyző * 1883. ŐTapolcán. Iskoláit Keszthelyen végezte, ügyvédi oklevelét Budapesten szerezte meg. 1910 ben mint közjegyzőhelyettes Tapolcán kezdte meg működését. 1917-ben Sümegre nevezték ki. A világháború alatt a szerb, olasz és albán frontokon teljesített szolgálatot, mint százados szerelt le. Signum Laudis kar dokkal, Károly csapat kereszt, seb. emlékérem tulajdonosa. TIBOLY ISTVÁN ny. csendőrtiszthelyet tes * 1875. Dióskálon. 1897-ben vonult be a 20-as honv. gy.-ezredhez, majd a csendőrség kötelékébe lépett. 1905-ben őrsvezető, 1911ben őrmester, 1919-ben tiszthelyettes lett. 1925-ben nyugalomba vonult. Négy dicsér* okirat tulajdonosa. Felesége: Simon Mária Egy gyermekük van. TICSINSZKY SÁNDOR állpt. igazgató adóhivatali főnök* 1880. Balassagyarmaton. Iskolai végzettsége után azonnal állami szolgálatba lépett. Szirákon kezdte meg működé' sét, majd ölomlóra került. 1919-ben a cseh