Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 16. A világháború. (1914-1918.)

65 Közben egyre újabb sebesültek érkeztek. Megteltek a zalai hadikórházak és ellátásuk ismét súlyos feladatot jelentett a megye közönségének, mely szinte erején felüli áldozatot hozott. Gyűjtések indultai; megyeszerte. Dedelicsi Horváth Jenőné, dr. Szekeres Józsetrié, Földes Miklósrié és Grünhut Alfrédné irányításával a zalai városokat felölelő akció indult, melynek célja a sebesültek ellátása és a hadigondozás volt. A vidék sem maradt ki ebből a nemes' munkából. Első helyen állt ebből a szempontból Gelse és Kotor község. Kreutzer Dezső plébános és Hajdú Lajos ko tori jegyző munkálko-* dása következtében a két közég 70.000—70.000 korona hadikölcsönt jegyzett, a meginduló gyűjtések keretében pedig szintén jelentős áldozatot hozott a nemes ügy szolgálatában. Ezen az őszön volt esedékes a megyei közigazgatási kar újjáalakítása és a tervbe vett államosítás. A háború azonban elodázta a tervbevett reformok végrehajtását, a parlament továbbra is a megye kezében hagyta a közigazgatási szervek vezetését. Zala erre nem tartotta meg az új megyei választásokat, hanem meghagyta a régi, gyakorlott köztisztviselőket. Súlyos gondot okozott a megyének az iskolák kérdése. A tanítók nagy része hadbavonult, az iskolák hadikórházakká lettek átalakítva, és ez a kettős akadály szinte lehetetlenné tette a tanítást. Csak nagy áldozatok árán sikerült új tanerőkről gondoskodni, új iskoiahelyiségeket teremteni és ezzel biztosítani a tanítás menetét. Beköszöntött a íiél, közeledett a karácsony. Az egyesületek vezetésével az egész megye lázasan készült a háború karácsonyára. A többnyire meleg fehérneműből és cigarettából álló szeretetcsomagok megindultak a behavazott lövészárkok felé, hogy elvigyék az itthonmaradottak szeretetét a szenvedő hősöknek. A drága otthonokban felgyúltak a karácsonyi gyertyák és a szeretet melegét sugá-, rozták a kis fenyőgallyak felé, melyek a fedezék mélyén meglapulva szórták halovány fényüket az imádkozó katonákra. A szent estén átölelte a távolságot a szeretet és az elcsitult csatazajban egymásra találtak a gondolatok. De ez csak egy pillanat volt. A véres háború folyt tovább. És Zalában is egyre több család borult gyászba, siratta az elesett apát, fini, vőlegényt. De a győzelmek feletti öröm túlharsogta az otthonok gyászát. A központi hatalmak seregei diadalmasan nyomultak előre és mindenki a háború közeli diadalmas befejezésében reménykedett és tűrte a szenvedéseket. Büszke öröm töltötte el a zalaiakat;,) miikor a csapatok fővezére, Frigyes főherceg, megdicsérte az "V. hadtestet, melyh|ez a két zalai ezred, a 20. honvéd ós a 48-as közjös ezred tartozott. Boldogan csatlakoztak Sypniewszky Györgyné és Kövesdi Boór Gusztávné gyűjtéséhez és csakhamar ujabb pénz és szeretetküldemény indult a frontra a büszke szülőmegyéből. És egyre-másra érkeztek a hírek a zalaiak hősiességéről. A48-asok Lublinnál, a húszasok a Nida mellett örök dicsőséget szerezte nevüknek és Pósfay főhadnaggyal együtt fogalom lett nevük az egész országban. De ezek a győzelmek súlyos áldozatokat jelentettek. Január 7-ig a húszasok tisztikarából 17 tiszt esett el, a két ezred létszáma csaknem a felére csökkent és a zalai városok, falvak utcáin egyre több lett a fekete ruha. A felújuló harcok következtében rengeteg sebesült ápolásáról kellett gondoskodni. Szűknek bizonyultak a kórházak és a hadvezelő5