Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 16. A világháború. (1914-1918.)

62 Az alkotmányos rend helyreállta után Cser tán Károly alispán nyugalomba vonult, Hertelendy Ferenc főispáni örökét pedig az alkotmányvédő bizottság volt elnöke, Batthyány Pál gróf foglalta el. A vihar elvonult, az ég kiderült a magyar glóbusz felett. A hori­zonton azonban nemsokára újabb viharfelhőik tornyosultak, ame­lyekből megszületett a világháború vérzivatara. 16. A világháború. (1914—1918.) A szerencsétlen kimenetelű szabadságharc és az azt követő el­nyomatás hosszú időre útját állta nemzetünk fejlődésének. Évtized des politikai harc után végre sikerült elérni, hogy Magyarország, mint teljes jogú, önkormányzattal rendelkező állam Ausztriával egyenrangú részese legyen a monarchiának. Ezzel biztosítva volt a fejlődés lehetősége és a nemzet legyőzhetetlen élniakarása diadal­mas erővel fogott hozzá az évszázados harcok gazdasági és kultú­rális veszteségeinek kiküszöböléséhez. De — mintha valóság lenne a sokat emlegetett évezredes magyar átok, — á sors most is útját szegte az ország boldogulásának. Äz utolsó esztendők leküzdhetetlen világkrizise és főként a hatalmi féltékenykedés, a nemzetek féktelen gyűlölete kirobbantotta a történelem legborzalmasabb katasztrófáját: a világháborút. Senki sem állíthatja, hogy a trónörökös pár meggyilkolása volt ennek a borzalmas vérontásnak az indítóoka. A háború már rég elő volt készítve. A sarajevói gyilkosság csak egy zsilip volt, melyen át kitört a régóta forrongó gyűlölet és vérbeborította a földet. Szerbia nem mert volna szembeszállni a hatalmas monarchiával, ha nem érezte volna maga mögött az ententeJh'atalmak erejét. Megtörtént a hadüzenet — és megindultak a tömegek a városokból, az ákác­virágos falvakból, Ázsia végtelen pusztáiról, Afrika sötét őserdeiből, hogy tengerré dagadó vérükkel áldozzanak a gyűlöletnek. Zalavármegye, épúgy, mint az egész ország, megnyugvással fou gadta a háborút. Általános vélemény volt, hogy ez a háború meg­hozza a gazdasági enyhülést és kiegyenlíti a hatalmi eltolódásokat, gyűlölködést. Zalamegye népe lelkesen fogadta a háborús készülődést. Minde­nütt fáklyás tüntetésekkel ünnepelték a háborút, a sorozásra kerü­lők felpántlikázva, dalolva búcsúztak az otthontól. Zalaegerszeg és Nagykanizsa, a két katonai központ büszke szeretettel fogadta a lel­kes, csilLogószemű bevonulókat. A zalaegerszegi 5-ös lovasdandár; a nagykanizsai 20. honvéd és a 48-as közös ezred fogadta magába a hadkötelezetteket. Augusztus 9-én feleskették a kész ezredeket és az ittbonmaradottak bizakodó szeretettel bocsátották őket útnak az orosz front felé. Csakhamar megérkeztek az első hírek a magyar fegyverek győ­zelmeiről. Mindenütt győzelmi felvonulások, a legkisebb falutól Zala­egerszegig, Nagykanizsáig. Hitték, hogy a központi hatalmak győz­hek hamarosan és akikor vége lesz a háborúnak. Jön a béke. Az első lelkesedés lecsillapiultával hozzáfogtak a háborús intéz­kedések foganatosításához. A megyei törvényhatósági bizottság és a városok képviselőtestületei megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a háború sikeres kimenetelét biztosítsák. A sebesültek ápolását

Next

/
Oldalképek
Tartalom