Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

138 ségi képv. testület tagja, a Lövészegylet elnöke, közgyám. Neje: Tóth Karolin, 3 gyermek, 2 fiú, 1 leány, atyja. HORVÁTH LAJOS ny. m. kir. csendőr tiszthelyettes. * 1887. Zalahaláp. Iskoláinak elvégzése után a 48. nagykanizsai cs. és kir gy. e.-hez vonul be. 1911-ben átlép a csendőrség szolgálatába. A világháborúban határcsendőri beosztást nyer Uzsoknál. A háború befejezésekor Szombathelyre helyezik és itt teljesített szolgálatot 1930. júliusáig, amikor nyugalomba vonul. Három dicsérő okirat tanúskodik csendőri szolgálatáról, amelyek lyek közül kettőt a világháború idején nyert kiváló szolgálatai elismeréséül. Keszthelyen egy rablógyilkosság kinyomozásával tette nevét ismertté. Több nagy bűnügy eredményes nyomozásában vett részt. MÜLLER FERENC vezető kántortanító. • 1903. Mindszentkálla. Középiskoláit Kőszegen és Pápán végezte, utóbbi helyen nyert tanítói oklevelet. Pedagógiai munkásságát 1922-ben kezdte meg B.-edericsen. 1926 óta Nemesgulácson működik mint vezető kántortanító. A Hangya szöv. ügyv. igazgatója. Népies előadások rendezésével á népi kultúra fejlesztésének ügyét szolgálja. SWOBODA SÁNDOR ny. m. kir. Ali rendőrfőtanácsos. * 1872 Érsekújvár. Közép iskoláit Trencsénben végezte, a jogot Nagyváradon hallgatta. Ennek elvégzése után a •m. kir. csendőrség szolgálatába lépett. A csendőrségen teljesített három évi szolgálat után Pancsova th. város rendőrségének kő telékébe lép. Itt. fokozatos előléptetések után 1916-ban városi rendőrfőkapitánynak választják. 1916 végén népfelkelő polgári biz. tos minőségben a megszállt szerb területe îcen: a kruzseváci és uzsicei kerületeken működik. Ezért a szolgálatáért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével a vitézségi érem szalagján és a Signum Laudissal tüntették ki. 1918-ban az összeomláskor elfoglalja r. főkapitányi tisztét Pancsován, ahova 1918 nov 21-én bevonulnak a szerbek. Azonnal letartóztatják és internálják. 1920 októberében elmenekül és Budapestre jön, ahol a közélelme zési mini&'ztiérium szolgálatában a brückkirályhidai különítmény vezetőjének nevezik ki. 1921 júniusában a belügyminisztérium által felállított szombathelyi kerület politikai csoport nyomozó osztályának vezetésével bízzák meg. Ennek 19g4-ben történt feloszlatása a szombathelyi közbiztonsági osztály vezetője lett. Ebben a minőségében 1933-ban a kerület feloszlatása után 40 évi tényleges« szolgálattal nyugdíjba vonul. SALFÖLD. LEPOSA KÁLMÁN molnár * 1878. Kus tánszeg. Iskoláit Milejben végezte. Bocföldön tanulta a molnár mesterséget. Mint segéd Budapesten, Nagykanizsán, Devecperen, Gyulakeszin fejlesztette szaktudását. A tulajdonában levő malmot 1918-ban vette és azóta vezeti. 1914 júliusában a nagykani' zsai 20. h. gy. e.-hez vonult be, amellyel a szerbiai frontra vezényelték. Két évi harctéri szolgálat után súlyosan megsebesült. Hosszú ápolás után felépült, amikor azután a Vasvári Gőzmalom vezetésére rendelték ki és evégből a katonai szolgálat alól felmentették. Mint őrvezető szerelt le a háború végén. Felesége: Farkas Mária. Gyermekei: Kálmán, Jenő, Mariska, Jolán. TAR GÁBOR hegyközség bíró, gazdálkodó. * Salföld-Ábrahám 1904. Saját birtokán gazdálkodik. 1934-ben hegyközségbíróvá választották. Salföld községben előljáró. A fürdő egyesület választott tagja, egyháztanácsi tag. Felesége: Kovács Róza, gyermekei: Margit, Jenő. ifj. TÓTH JÓZSEF községi bíró, gazdálkodót * Salföld 1894. Szépen fejlesztett saját birtokán gazdálkodik. 1914-ben a nagykanizsai 48. cs. és kir. gy. e.-hez vonult be Az orosz és olasz frontokon küzdötte végif a világháborút. 1914-ben súlyosan megse besült, felépülése után újból frontharcos lett 1918-ban mint szakaszvezető szerelt le. A nemzeti újjáéledéskor a nemzeti hadseregbe vonult be. Községi bíróvá 1933-ban választották meg. 12 év óta képviselőtest. tag, az egyházközség vezetőségi tagja. Megbecsült, szeretett polgára községének, amelynek élén nagy munkásságot fejt ki községe érdekében. Felesége: Takács Margit, gyermekei: Mar git, Marika. SÁSKA. DDVARDY GYULA kántortanító * 1887. Veszprém. Iskolai tanulmányait Esztergomban és Veszprémben végezte, ahol tanítói oklevelet nyert. Működését Magyarpolányban kezdte meg 1911-ben. Jelernlegi állását 1920 ban foglalta el, Több társadalmi tisztséget