Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

10 NÁDASI JÁNOS vas- és fűszerkereskedő * 1887. Csaprendeken. Kereskedői tanulmányait Sümegen tanulta. 1920—1922-ig a csabren­deki Hangya üzletvezetője volt. 1922-ben alapította a jelenleg is fennálló üzletét.; A községi képviselőtestületnek évek óta tag­ja. 1914-ben bevonult a 48. közös gy. ez­redhez, az orosz és olasz frontokon harcolt, kétszer súlyosan sebesült. Kitüntetve a II. o. ezüst és bronz yit. érem, továbbá a Ká­roly kereszttel. Felesége : Fülöp Vilma, egy gyermekük van. ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ TESTÜLET. Ala­kult kb. 50 évvel ezelőtt. Jelenleg 45 tag­létszámmal bir. Felszerelés: Mozdonyfecs­kendő, kocsi és targonca fecskendő, valamint) a tartozékok jó állapotban. Az egyesület a szomszédos községeket is támogatja. miilei PÁLFFY LÁSZLÓ oki. gyógysze­rész * 1882. Külsővaton. Tanulmányait Új­pesten, majd Budapesten végezte. Műkö­dését a klinikai gyógyszertárban kezdte meg, majd éveken át Győrben dolgozott. Encsén lett önálló, utána a mezőhegy esi áll. mé­néshez került mint gyógyszerész, ahol ki­lenc éven át volt alkalmazásban. Budapes­ten mint a Müller-gyár vezetője volt több éven át szolgálatban, 1929-ben bérbevette a zalalövői gyógyszertárat, ahol 1933-ig volt s azóta a csabrendeki Szent László-gyógy­szertár bérlője. Öse : miilei Pálffy János zalavármegye örökös táblabírája volt. PATAKY TERÉZ áll. tanítónő * 1862. Jászkiséren. Pozsonyban végezte iskoláit. Mű ködéséüt 1883-ban Vedrében kezdte meg, ahol két éven át működött. 1885-ben a csab­rendeki^ áll. el. iskolába került, ahol 40 éves kiváló működése után 1925-ben nyug­díjba ment. A vöröskereszt Egyesületnek éveken át jegyzője volt. A háború alatt a helyi közkórházban aktív tevékenységet fej tett ki. E ténykedéséért a vörös kereszt ve­zetősége elismerő okmánnyal tüntette ki. 25 éves tanítónői jubileuma alkalmából a község meleg ünneplésben részesítette. 40 éves működéséért a kultuszminisztérium ki­tüntető oklevéllel jutalmazta. SCHWARTZ BÉLa cipészmester * 1863. Csabrendeken. Iparát Csabrendeken tanulta, mint segéd. Szaktudását Bécsben, Győrben, Veszprémben és Miskolcon fejlesztette, s öoiálló lett 1887-ben. Az ottani iparoskör­nek alapítása óta alapító tagja ós jegyzője, 37 éve a munkásbiztosító megbízottja. A Chevra Khadisa elnöke, hitközségi vezetőségi tag. Felesége: Kohn Berta, két gyermekük van. SZABÓ ANNA áll. óvónő * Csabrendeken. Működését Kerkakutason mint tanítónő kezd te meg, később Monostorapátiban szintén tanítónői működést fejtett ki. 1919 óta a csabrendeki áll. óvodában működik. 1931-ben ismeretterjesztő előadást tartott. SZATHMÁRY JÁNOS el. isk. tanító * 1900. Csabrendeken. Iskoláit Sümegen és Csáktornyán végezte. Működését 1919-ben Csabrendeken kezdte meg. Itt működött 1923­ig, majd 1928-ig Zalabéren és 1928 óta új­ból Csabrendeken. 1922—1932-ig Csabren­deken leventeoktató volt. Bevonult 1918 ban, a háború végéig szolgált mint had apródjelölt őrmester. 1922-ig a nemzeti had­seregben szolgált. Sopron város népszavazá­sában mint aktiv működő vett rósz. A zala béri működése alatt mint a Nemzeti Mun kavédelmi osztag vezetője, kiváló szolgá­latáért, valamint a leventék oktatója elis merésben részesült. TANAI JENŐ áll. isk. ig. * 1892. Rohon­con. Iskoláit Körmenden és Csáktornyán ve­gezte. Tanítói működését a Julián egyesü­letnél (Bosznia Hercegovinái magyar kul­turegyesületnél) Sarajevóban kezdte meg 1914-ben bevonult mint póttartalékos, 1910­ban orosz fogságba esett. 1919-ben Zala­lövőre került, ahol 1928-ig működött, azóta a csabrendeki iskolában mint igazgató tanít. TÓTH PÉTER áll. el. isk. tanító * 1886 Vittnyéden. A tanítóképzőt Pápán végezte Működését Kisbárapátiban kezdte meg 1906— 1913-ig. 1913—1914-ig Stridóváron, 1929 óta Csabrendeken tanít. 1914-ben a 13. h. gy ­ezredben az orosz fronton harcolt, 1915-ben Przemislinól orosz fogságba került, 1918-ban tért háza. Levente főoktató 1925. óta. Az An kéntes Tűzoltó Testület főparancsnoka. VÉR LAJOS molnár, vízi malomtulajdo­nos * 1901. Apácatornán. Iparát Nemes ­hányban atyjánál tanulta, önálló lett 1930­ban Csabrendeken. Megvette az alsó hobai malom tulajdonjogát. A malomépületet tel • jesen újjáépítette. Bevonult 1921-ben a 3. honv. tűz. ezr. 3-ik ütegéhez. Két és fél évig teljesített szolgálatot. Felesége : Nagy Má­ria, három gyermekük van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom