Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

88 szolgált. Hangya ügyvezető ig. Elnöke a tűzoltó-, lövész- és levente egyesületnek. Felesége Sijj Albertina, oki. tanítónő szin­tén tanít. LICKÓVADAMOS. KÓSZEGHY FERENC kántortanító. * Karád (Somogy m.) 1904. Középiskoláit Ta­polcán, a tanítóképtót Csurgón végezte. Pá­lyáját Lickóvadamoson 1928-ban kezdte és megszakítás nélkül itt működik. Az iskolán kivüli népmüvelés előadója, a levente egye­sület ésl a cserkészcsapat lelkes vezető egyé­nisége. Neje született Frais Rózsa, ki a csecsemővédelemben és a női jótékony moz­galmakban veszi ki erősen a részét. RÓM. KATH. ELMI ISKOLA 1899-1901­ben épült, azelőtt egyáltalán nem volt a községnek iskolája. Előbb egy tanerős, majd '1922-től két tanerővel. Tanulóinak száma 120, az ismétlőké 38. MILEJ. vitéz TALIGA ISTVÁN hentes és mészá­ros, ny. csendőr tiszthelyettes. * 1888. Vámosladány. Iskoláit Vámosladányban végez­te. 1909-ben bevonult a 26. gy. ezredhez, 1912-ben átlépett a csendőrség kötelékébe. A tényleges katonai szolgálata alatt elvégezte az altiszti iskolát. A háborúban az orosz harctéren teljesített szolgálatot. Kitüntetései nagy és kis ezüst, Károly csapat keresfct. 1930-ban nyugállományba ment. 1931-ben telepedett le Milejben. Felesége Vass Ilo­na, 3 leánya van. MIKEFA. HORVÁTH ISTVÁN vegyeskereskedő és dohányárus. * 1896 Zalagerszeg. Iskoláit Nován végezte, ahol kitanulta a kereskedői pályát. 1928-ban önálló lett, 1929-től Mikefán lakik. 1916-ban bevonult az 5. tüzérekhez, ahol a háború végéig megszakítás nélkül pízolgált. Végigharcolta az olasz és albán frontot. Szolgált a nemzeti hadseregben is. Nős, 1 leánya van. NOVA. CSIZMAZIA GYÖRGY körjegyző. * 1885 Nován. Iskoláit Zalaegerszegen, a j. -tanfo­lyamot Szombathelyen végezte. Működését 1904-ben Zalabéren kezdte, majd Zalatárno­kon és Nagybugyelben s.-jegyző lett. 1909­ben lebt Nováa körjegyző. A társaskör elnöke. FARKAS SÁNDOR r. k. plébános. Isko­gezte. Mint hitoktató 3 évig Sárváron mükö­láit Zalaegerszegen és Szombathelyen vé­dött. 1933 novembertől Nova plébánosa. A Hangya elnöke. Ujjá szervezte a r. kath. if­júsági egyletet, megalakította a «Szív» gár­dát. A templom épült 1778-ban 1 fő és 4 mellékoltárral. 6 község tartozik a plébáni­ához. KÜNSTMIG ANTAL kéményseprőmester. * 1871. Keszthelyen. Régi zalai család sarja. 1875 óta él Nován. Élénk részt vesz a község társadalmi életében. A Kaszinó alapító tagja. Az ipartestület elnöke. SZÁNTÓ JÓZSEF kántortanító. Iskoláit Grácban végezte, tanitói működését Felsősá­gon kezdte. 1924 óta Nován tanít. Részt vesz az egyházi és községi ügyek vezetésé­ben. A Hangya ügyvezetője, a járási gazda­(kör titkára, a r. kat. ifj. egyesület jegy­zője, a községi intéző bizottság titkára, a novai tanítói esperesi kör alelnöke, 6 közi­ség kántora. NÁPRÁDFA. PECZELY SÁNDOR a ny. vasutas. * Gőrkőpuszta (Zala m.) 1870. Iskolái elvégzé­se után atyja mellett otthon foglalatoskodik­Békében teljesít két évig katonai szolgálatot a 20. honvéd gyalogezredben Nagykanizsán. Utána a MÁV szolgálatába lép mint pálya­őr. Onnan 1920-ban nyugalomba vonul. Hábo­rú alatt is teljesít belterületen katonai szolgálatot. A templom építésénél, mint annak lelkes támogatója vett részt. PRASCH JÓZSEF kántortanító. * Vil­lánykövesd (Baranya m.) 1889. Iskoláit Mo­hácson végezte, oklevelet Baján nyer 1907­ben. Ennek elnyerése után Náprádfára kerül mint kántortanító, azóta megszakítás nél­kül tölti be hivatását. A Levente Egye­sület vezetője (szellemi). Az iskola fejlődése és megalapítása nevéhez fűződik. Faluja tör­ténetének megírásán dolgozik melyben nagy­ban támogatja Farkas József plébános. ORTAHÁZA. VIZSY KÁROLY körjegyző, * 1903 Nova. LIskoláit Alsólendván, jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1922-ben kezdte mint gyakornok. 1924-ben s.-jegyző,

Next

/
Oldalképek
Tartalom