Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

86 re 1911-ben került. Férje bognármester volt, 1928-ban balt meg. GYÖRKI JENŐ ig. tanító* 1883. Lesenceistvánd. Iskoláit Keszthelyen, a tanítóképzőt Csurgón végezte el. Tanítói működését 1902kezdte el Esztergomban. 1914-ben , került Csömödérre, 1929-től ig. tanító. Az 1914-es háborúban pár hónapig részt vett. Felesége: Negele Emilia tanítónő. , DÖMEFÖLDE. FATA GÁBOR malomtulajdonos * 1872. Dömefölde. Iskoláit Pákán végezte, majd tanulta a molnár ipart, ebben a szakmában 1901-ben önálló is lett, azóta megsteakitás nélkül vezeti malmát. A világháború alatt a hidászoknál teljesített katonai szolgálatot. A bronz. vit. érem, a német vaskereszt és a Károly cs. kereszt tulajdonosa. A NEP helyi elnöke, a község h. birója. Adományával elősegítette az iskola, a harangláb építését. GUTORFÖLDE. BARANYÁK KÁROLY gazdálkodó * 1885. Zalateskánt. Iskoláit elvégezve, atyja mel lett gazdasági tanulmányokat folytatott, majd átvette önállóan a birtok vezetését. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesít 1916ig, amikor is mint gazdálkodót felmentették a szolgálat alól. Két ízben megsebesült a fronton. Tulajdonosa a bronz vitézségi éremnek. 1934 óta a Tejszövetkezet elnöke, de ennek fellendítésében már korábban is élénk részt vett, melynek helyzete állandóan ' javulást mutat. BEHOJNIK PÁL tanító * 1898. Csáktornya. Iskolai tanulmányait is Csáktornyán végezte. Tanítói pályáját 1919-ben kezdte el Gutorföldén, ahol a mai napig meg szakítás nélkül működik. Háború alatt katonai szolgálatot teljesített a 20. h. gy ezredben. Főoktatója a levente egyesületnek, az iskolán kivüli népművelés gondnoka, az OKH helyi fiókjának ig. tagja és a tűzoltó testület parancsnoka. BORONYÁK SÁNDOR molnár * Szent^ erzsébethegy (Zala m.). Iskolái elvégzése után atyja mellett gazdálkodott. Majd bevonult katonának, onnan hazatérte után rövid idő múlva ismét bevonult szolgálattételre a 48. gy. e.-hez belső szolgálatra. Leszerelése után édesatyja mellett a molnár szakmát folytatta, 1918 óta pedig önállóan vezeti a malmot. A képviselő testület tagja, a Tejszövetekzet vezető tagja. Nagy érdemei vannak a helyi Hitelszövetkezet létesítésénél. Az első fatüzelésü gőzgép a környéken az ő tulajdona. Számos társadalmi egyesület tagja. FARKAS JÓZSEF r. k. plébános * 1903. Porpác (Vas m.). Iskoláit Szombathelyen végezte 1925. szentelték fel. 1926. Egerváron lelkész, 1926—1928. Zalaegerszegen hitoktató és 1928-tól Gutorföldén plébános. Élénken kiveszi részét a község életében, 1933-ban plébánosi lakóház, vétele, valamint az iskolához egy uj tanterem építése fűződik nevéhez. Részt vett az OKH helyi fiókjának felállításában. Több hitbuzgalmi egyesületet is alapított. Lapokban több vallásos tárgyú cikke jelent meg. GUTORFÖLDEI R. K. EGYHÁZ. 1928. lett önálló plébánia. A hagyományok szerint már 1740-ben kápolna állott, a török dúlás előtt plébániája is volt és mint ilyen a zágrábi egyházmegyéhez tartozott. 1790-ben épült a kőkápolna, mely 1926—27-bennyerte mai formáját. HÜBER IMRE ny. erdőőr * 1879. Gutorfölde. Iskoláit szülőfalújában végezte. Rövid idő után a herceg Esterházy uradalmánál nyert alkalmazást mint erdőőr, ahonnan harminc évi szolgálat után nyugalomba vonult 1933-ban. Háború alatt a 48. gy. e.-ben szolgált, az orosz és az olasz fronton küzdött, bronz vitézségi érmet, Károly keresztet és Ferenc József szolgálati érmet nyert. 1918 nov. szerelt le. A Hitelszövetkezet és Tejszövetkezet tagja, ahol élénk munkát fejt ki. MÁLOVITS PÁLNÉ postamesternő. * Söj tör. Mint postamesternő helyben kezdi pályáját, ahol mai napig megszakítás nélkül mindenki legnagyobb elismerésére látja el hivatalát. I ; ' ! MÁLOVITS PÁL kádár. * Szentpéterfölde 1897. Iskolái elvégzése után a kádáripart tanulta Gutorföldén. Mint segéd szaktudásának bővítésére Nagykanizsára megy. 1915-ben bevonul a 48. gy. e.-hez, rövid frontszolgálat után 1916-ban orosz fogságba esik, ahonnan 1920-ban tér haza. 1923-ban önállósítja magát iparában. MOLNÁR ERNŐ téglagyáros. * Gutorfölde 1886. Iskoláit itthon és Németországban