Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

63 elnöke. A Polgári Lövész Egyesület elnöke. Felesége: Bucsányi Adrianne, két gyermekük van. BOKOR JÓZSEF főjegyző. * 1885. Gye nesdiáson. A gimnáziumot a keszthelyi premontrei gimnáziumban végezte, mely után mint gyakornok Vanyarcvashegyen működött 1904 —1905-ig. 1906-ban Szombathelyen közigazgatási tanfolyamot végzett és jegyzői oklevelet nyert. Önkéntesi évének leszolgálása után 1912-ig Vanyarcvashegyen volt megvá lasztott segédjegyzője. 1912 óta Zalavár köz ség vezető jegyzője. 1914—1915 április 2-ig az orosz fronton harcolt mint tartaléko.zászlós. Ekkor megsebesült és orosz fogságba jutott. Szibériába került, ahonnan 1918-ban betegen tért vissza. Felgyógyulása után újból átvette hivatalát. Nevéhez fűződik a modern községháza és a jegyzői lak építése 192324-ben. A testnevelési bizottságnak, valamint az iskolánkívüli népművelési bizottságnak az elnöke. Felesége: Pesthy Etelka, három gyermekük van. LOKI ISTVÁN vegyeskereskedő. * 1894 Keszthelyen. Tanulóéveinek elvégzése után 1911—1914-ig Keszthelyen állott alkalma zásban mint kereskedősegéd. 1914-ben bevonult a pozsonyi 14-es tüzérezredhez és az orosz, román és olasz frontokon küzdött mint tizedes. Közben súlyosan megsebesült. A piavei offenzívában tanúsított hősies magatar lásáért a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Tulajdonosa ezenkívül még a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatke resztnek, a sebesülési éremnek. Hazatérése után az Ipari és Gazdasági Szövetkezetnél állott alkalmazásban 1923-ig. 1923-ban kistej gyüjtövizsgát tett Budapesten. Azóta a Buda pesti Központi Tejcsarnok zalavári fiókját vezeti. 1933-ban fölözőmesteri vizsgát tett Csermajorban és azóta az O. M. T. K. helyi üzemvezetője. 1925-ben létesítette jól felsze reit üzletét. Felesége: Tüttő Valéria. SZALAY LAJOS róm. kat. kántortanító * 1907. Szentkirályszabadján. Iskolai tanul mányait Veszprémben és Pápán végezte, ahol 1927-ben oklevelet nyert. Működését Zala váron kezdte meg, mint osztálytanító és 1931 óta kántortanító ja a róm. kat. elemi iskolának. A tűzoltó egyesület parancsnoka, a Polgári Lövész Egyesület főtitkára és lövészmestere, a helybeli dalárda megs«ervezöje és karnagya. Az Iskolánkívüli Népmű velési Bizottság helyi titkára és előadója. Felesége: Hausner Katalin, két gyermekük van. dr. TIHANYI GÁL Szent Benedek-rendi tanár, plébános. * 1875. Pápán. 1929 óta plébánosa Zalavárnak és azóta folytatja hivatását és vezeti a plébánia ügyeit. ZALAVÁRI RÓM. KAT. EGYHÁZ. Va lamikor Oppidum volt. A plébániát a IX. században állították fel. Már 850-ben temp loma volt. Egyik legrégibb egyházközsége Magyarországnak. 1715-ben újították fel a plébániát. Az első anyakönyv 1749-ből szár mazik. A templom a Rózsafüzér Királynéjanak tiszteletére van szentelve. Kegyura a zalavári apátság. A régi templomot 1875ben építették, mely az idők folyamán szűknek bizonyult. 1914-ben bontani kezdték, a munka azonban a háború kitörése miatt ab bamaradt. 1923-ban építették fel az új, nagy templomot, mely román stílusban épült és igen szép, világos. A templomban levő ke resztelőkút és két szenteltvíztartó a régi Zalavár fehér márványköveiből készült. Régi fennállású iskolája van az egyházközségnek, melyben 3 tanító működik, azonkívül több hitbuzgalmi egyesület. ZALASZÁNTÓ. BIRÓ GYULA nyugalmazott Máv. alkal mázott, szabómester. * 1883. Alsópagy (Vas megye). Iparát Celldömölkön tanulta ki. Számos helyen dolgozott, mint segéd. 1907ben a Máv. kötelékébe lépett és Celldömölkön ,valamint Keszthelyen teljesített szolgálatot egészen 1925. június l-ig, amikor nyugalomba vonult. 1925-ben Keszthelyen önállósította magát és üzlete fennállott egészen 1930-ig. 1930-ban telepedett le Zalaszántón Az Iparoskör alapító tagja. 1904— 1907-ig a 83. k. gyalogezredben teljesített szolgálatot. A háborút, mint vasutas szolgálta végig. Felesége: Forst Mária, 1 fia, 1 leánya van ELSŐ ZALASZÁNTÓI GŐZMALOM. Tulajdonos: özv. Kreisler Miksáné, született Spitzer Gizellái. A malmot néhai Kreisler Miksa 1912-ben alapította. Az alapító * 1856-ban. Tanult molnár és gépész volt Számos helyen volt önálló üzeme. Meghalt 1932-ben. 1 fia, 2 leánya maradt. öszödfalvi GÖDE ELEMÉR körjegyző. * 1894. Bakonysárkány. Középiskoláit Fiumó ban a körjegyzői tanfolyamot Szombathelyen