Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

61 KUKORELLY PÁL földbirtokos. * 1897 Nagyigmánd. 1915-ben bevonult a 31. h. gy. ezredhez. A tiszti iskola elvégzése után az orosz frontra került, ahol légnyomást ka­pott. Felgyógyulása után 1 évig a Ludovika Akadémián volt, majd az olasz fronton a piavei ütközetben ismét légnyomást és se­besülést szenvedett. 1920-ban, mint fhd. szerelt le. Kitüntetései : III. o. kat. érd. 'kereszt, 2 Signum Laudis a kardokkal, II. o. ezüst és bronz vit. érem, Károly csapatke­reszt. 1922—24-ig Keszthelyen elvégezte a gazdasági akadémiát, azóta Sármelléken bir­tokát vezeti. MADISKA PÁL bognármester, temetke­zési vállalkozó. * 1887 Sármellék. Iparát aty­jánál, néhai M. János bognármesternél tanul­ta ki, majd Alsóausztriában gyarapította szaktudását. Atyja halála után átvette az 1894 óta Sármelléken fennálló üzletet. 1908-ban a 48. gy. ezredhez vonult be és 3 év után mint szakaszvezető szerelt le. 1912-ben Gödöllőn elvégezte az áll. méhésztanfolyamot. 1920­ban a Faluszövetség hatvani kiállításán mé­hészeti termékeivel nagy bronz é. és okle­velet nyert. 1928-ban Budapesten mentési és elsősegély tanfolyamot, 1928—30-ban Za­laegerszegen ker. tüzoltótanfolyamot végzett. 1934-ben Alsópáhokon csapatával díjat és 5 egyéni díjat nyert. A tűzoltó t. alapítója és parancsnoka. 1914-ben bevonult a 48-ik gy. ezredhez, az orosz fronton súlyosan megse­besült és mint 25 százalékos rokkant sze­relt le. Feleségie: Kuti Gizella, öt gyer­mekük van. NAGY FERENC ny. csendőrtiszthelyettes. • 1878. Seregélyes. 1898-ban bevonult a 69. gyalogezredhez, ahol 38 havi szolgálatot tel jesített. 1902-ben a csendőrség kötelékébe lépett, ahol fokozatosan előlépve 1926-ban I. o. tiszthelyettessé nevezték ki. Számos helyen működött, így Sármelléken 1921— 27-ig, mint őrparancsnok, majd Zalaszentgró­ton szakaszparancsnok volt 1929-ben történt nyugalomba vonulásáig. Több ízben része­sült nyilvános dicséretben, kétszer a bel­ügy- és honvédelmi miniszter pénzjutalom mai tüntette ki és több elisknerő oklevél tulajdonosa. 1929 óta ismét Sármelléken la­kik, a testnevelési tanács, nemzeti mun­kavédelmi osztag parancsnoka, a levente e. volt főoktatója. Felesége: sz. Tóth Borbála, négy gyermekük van. PETŐ JÓZSEF vegyeskeieskedő. és kocs­máros. * 1895 Zalaapáti. Fiatalkorában a Máv.-nál, mint műszaki munkás 12 évig dolgozott Utána elvégezte Budapesten az állatorvosi főiskolán a vajmesteri tanfolya­mot és több községben tejgyüjtö állomást lé­tesített, az összegyűjtött tejet Pestre szál­lította. 1928-ban Sármelléken kocsmát és ve­gyeskereskedést nyitott, melyet azóta ve­zet. Felesége: Hegedűs Mária, egy fia van. SÁRMELLÉKI RÓM. KAT. EGYHÁZ. 1752-től áll fenn. Kezdetben kiscelli feren­ces atyák vezették. A templom és plébánia 1853 körül épült. Jelenlegi vezető plébános Hegedűs Ferenc. * 1884. Taprony. Közép­iskoláit és teológiai tanulmányait Veszprém­ben végezte, ahol 1907-ben pappá szentel­ték. Mint plébános Nádaslányon működött és 1922-ben vette át Sármellék vezetését. A dalárda elnöke. SZALAY JÓZSEF Máv. állomáselőljáró. * 1885 Nagyigmánd. Tanulmányait Nagyka­nizsán végezte. Zágrábban kezdte meg mű­ködését s ott tette le a szakvizsgát. 1910 óta magyar területen működik, 1914-ben a keszthelyi vonalfőnökségre került, 1921-bern lett Sármellék állomásfőnöke. A község szé­pészeti, népjóléti és kultúrális egyesületének alelnöke, a NEP szervező titkára. Felesége: Hering Paula, 3 gyermeke van. VAJDA NÁNDOR vegyeskereskedő és kocsmáros. * 1886-ban Kustány. 1902-ben szabadult fel a kereskedői pályán, mint se­géd és üzletvezető Zalaegerszegen 30 évig működött egy cégnél. 1914—16-ig katonai szolg. teljesített. A véget 1930-ban alapí­totta. 1932 óta terménykereskedéssel foglal­kozik. Felesége: Keuler Gizella, egy leá­nyuk van. SZENTGYÖRGY VÁR. DEUTSCH JÁNOS mészárosmester, ve­gyeskereskedő és kocsmáros. * 1901. Szent­péterur. Az ipart atyja mészáros, vegyeske reskedés és kocsmájában tanulta ki és mint felszabadult segéd 6 évet töltött ott. 1930­ban önállósította magát Szentpéteruron, 1932-ben pedig üzletét Szentgyörgy várra he lyezte át. Felesége: Hobár Mária, egy gyer­mekük van. DÖMÖTÖR FI JÓZSEF róm. kat. tanító * 1903. Tapsony. Tanítói oklevelét Csurgón nyerte. Működését 1923-ban Csákányon kezd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom