Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

46 FELSŐPÁHOK. BOGNÁR JÓZSEF gazda, községi bíró. * 1879. Felsőpáhokon. Tényleges katonai szol­gálatot teljesített a 4. és 12. gyalogezrednél. 1914-ben bevonult és az egész háborút vé. gigküzdötte. Már a háború előtt bekapcso­lódott a község politikai életébe és többféle tisztséget töltött be. 1934-ben községi bíróvá választották. Iskolaszéki tag stb. FELSŐPÁHOKI VOLT ÚRBÉRES KÖZ­BIRTOKOSSÁG. 185 és fél katasztrális hold erdő és legelőből áll. i 1902-ben vendéglőt építettek s az ma is tulajdonukban áll. El­nök : Szabó Károly. * 1868. Felsőpáhokon Részt vett a világháborúban és két ízben megsebesült. A háború után 1919-ben helyet­tes bíró lett, később pedig bíró lett. GYERÁK ISTVÁN kántortanító. * 1900. Badacsonytomajon. A tanítóképzőt Csurgón végezte. 1918-ban bevonult a 20. honvéd ­gyalogezredhez. Működését Badacsonytomá­jon kezdte meg, majd Kisőrshegyen taní­tott. 1926-ban Felsőpáhokra került és azóta itt tanít. 1927-ben dalárdát szervezett èa ezzel Keszthelyen még ugyanazon évben dijat nyert. A községi közéletben aktív sze­repet visz. Szépirodalmi tevékenységet fejt ki a «Katolikus Szemlében» és más katolikus Irányzatú lapokban. Felesége: HeslingerAn­na, három gyermekük van. KARDOS JÖZSEF tanító. * 1908. Also­zsiden. Középiskoláit Veszprémben a tanító­képzőt Pápán végezte. 1933. óta Felsőpá­hokon tanít. Résztvesz az iskolánkívüli nép oktatásban. GYENESDIÁS. BOKOR ISTVÁN községi bíró. * 1881. okt. 15-én Vanyarevashegyen. 1910 óta ön­állóan gazdálkodik. 1914-ben vonult be a 6­ik sz. tüzérezredhez Zágrábba, végigharcolta a háborút, kétszer megsebesült s mint tize­des a II. oszt. ezüst és bronz érd. é., Károly csapatkereszt, német vaskereszt és seb. érem tulajdonosa szerelt le. 1931 május 1-én vá­lasztották meg községi bíróvá és azóta vezeti és fejleszti községét. FARKAS MÁRTON, a Tulipán szálló és vendéglő tulajdonosa. * 1859-ben Vőzs so­mogymegyei községben. A vendéglős ipart 1900 óta űzi. Az első üzlete Budapesten volt, iahol 6 évig működött. 1906-ban Gyenesdiáson alapította a legelső szállót és vendéglőt, me­lyet 1924-ig saját vezetése alatt tartott. 1934. óta a szálló és vendéglő újból saját vezetése alatt áll. Fiatal korában a 20. honvédgyalog­ezredben szolgált. Onnan a csendőrséghez került, ahol 21 hónapig szolgált. Utána herceg Festetichnél 6 évet, báró Inkeynél 9 évet töltött mint főkomornyik. A község életében nagy szerepet játszik. Felesége Tas­ner Julia, 1 leánya van. özv. GÉP FERENCNÉ sz. Erdélyi Lívia, fűszer- és vegyeskereskedő. Néhai férje zom­bori születésű volt, a molnár mesterséget űz­te. Mint főmolnár Keszthelyen működött, 1910-ben Gyenesdiáson bércsépléssel foglal­kozott. 1918-ban résztvett a háborúban. 1928­ban alapította a jelenleg özvegye által veze­tett üzletet. 1932-ben meghalt. Hat fia és két leánya maradt. GYENESDIÁSI FÜRDŐ EGYESÜLET 1903-ban alakult. A háború utáni időkre esik fejlődésének igazi története, amikor az OFB által 3000 négyzetöl nádashoz jutottak s ezáltal építettek egy 12 méter széles és 360 méter hosszú mólót a nádason keresztül. Az egyesületnek 265 tagja van. Elnök: Tirc­ka Károly ny. tábornok, alelnök dr. Rooszl Ádám, titkár Zubcsek Gyula, ellenőr Hettyev Lajos, pénztárnok Horváth Antal. GYÖRGY FERENC ny. körjegyző és birl tokos. * 1878. Balatongyörökön. Iskoláit Keszthelyen, a jegyzői tanolyamot Budapes ten végezte. Búcsúszentlászlón volt gyakor nok, majd Vanyarcvashegyre került mint se gédjegyző. Itt 1908-ban vezető körjegyzővé választották meg, mely állásban 1920-ig mű­ködött és ekkor nyugalomba vonult. A 20. h. gy.-nél szolgált Nagykanizsán mint önkén­tes. A Hangya szöv. elnöke és még szám­talan egyesület tagja. A jegyzői szalapokban mint a járási jegyző egy. ügyv. elnöke fej tett ki közérdekű irodalmi működést. HERCEGH GYÖRGY fűszer- és cseme­gekereskedő, hentes és mészáros. * 1874-ben Keszthelyen. Fiatal korában mester se-, get tanult, amelyben 21 éves koráig dol­gozott. Ekkor bevonult a 48. gyalogezred­hez. 3 év leszolgálása után a csendőrség kö­telékébe lépett. 1910-ben kilépett a csendőr­ségtől, mely alkalommal elismerő oklevelet nyert. Gyenesdiáson kocsmát nyitott, majd a hentes és mészáros mesterséget űzte. Fele­sége Andor Erzsébet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom