Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
30 1862. Orczyfalván. Középiskoláit Temevárott, egyetemi és műegyetemi tanulmányait pedig Budapesten és Heidelbergben végezte, 1886ban nyert oklevelet. Mint asszisztens, a budapesti egyetemi kémiai tanszékén működött, majd a műegyetem állat- és növény tan tanár, később a Nemzeti Múzeum állattani laboratóriumának főnöke. 1892-ben állásáról lemondva, Budapesten tanszergyárat alapított és udvari szállítói címet nyert. 1901-ben országgyűlési képviselővé válasz tották a temesrékási kerületben. 12 éven keresztül székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag. E tisztségéről 1912-ben, mikor a budapesti állatkert igazgatójává nevezték ki, lemondott. A világviszonylatban is elsőrangú budapesti állatkertet az ő tervei éa elgondolásai szerint építették újjá és azt ő vezette 1921-ig. Tudományos kutató munkája során beutazta csaknem az egész földkerekséget, igen sok nagyjelentőségű tudományos megfigyelést tett és szinte felbecsülhetetlen értékű ritkaságokkal gazdagította úgy a Nemzeti Múzeumot, mint az állatkertet. Hivatalos megbízásból átkutatta Norvégia legészakibb vidékeit, ahol különö sen madártani megfigyeléseket folytatott. Horvátországban a Kapela-hegységet járta be, majd 1906. nyarán gyalog bebarangolta egész Kisázsiát. Itt különösen az anatóliai sivatag és a Taurusz-hegység átkutatásával végzett nagyjelentőségű tudományos munkát. 1907-ben az argentínai tudományos körök meghívására a pampáka és a kordillerák: hegyvonúlatát járta be és az Atlanti óceántól a Csendes Tengerig gyalog tette meg az 1400 kilóméteres útat. Beutazta Tripoliszt, Tuniszt, Algirt és Marokkót, mindenütt madártani kutatásokat folytatott. 1931-ben fejezte be a létesítendő Országos Természettudományi Múzeum tervezetét Klebelsberg Kunó gróf, akkori kultuszminiszter felkérésére. Buenos Ayresben az ő tervei szerint építik a város nagyjelentőségű, tudományos látványosságát, a planitáriummat egybekapcsolt akváriumot. Fáradhatatlan szorgalommal még egyre munkálkodik. Irodalmi munkássága eddig 14 vaskos kötetre terjed, ezenkívül számos tudományos előadást tartott Keszthelyen is, ahol a város társadalmának osztatlan szeretete ós megbecsülése övezi a kiváló túdóst. Utileveleinek, érteke zéseinek, tárcáinak ós egyéb kötetbe nem gyűjtött irodalmi munkáinak a száma ezer körül van. Most egy magyar szempontból rendkívüli jelentőségű terv megvalósítása foglalkoztatja- nagyszabású akváriumot akar létesíttetni Keszthelyen, amely a Balaton egész állatvilágát szemléltetően mutatná be. Eredményekben páratlanúl gazdag munkás élete során számos hazai ós külföldi kitüntetést kapott, madártani és általában állattani kérdésekben az egész világon ismert és elismertnevű szaktekintély, akinek kutatásai az álatlános emberi tudásnak felbecsülhetetlen szolgálatot tettek. LENGVÁRYNÉ sz. CSIK MÁRIA dohánynagyárúda tulajdonos. Férje * 1882. A világháborúban a szerb fronton teljesített szolgálatot, 1914-ben Muraici községnél halt hősi halált. 1922-ben vette át a dohánynagy árúda vezetését. Három gyermeke van. LOVASSY SÁNDOR nyugalmazott gazdasági akadémiai igazgató, m. kir. gazdasági főtanácsos. * 1855. Abony. Középiskolát Székesfehérvárott, gazdasági akadémiát Debrecenben, egyetemet Budapesten végzett. 1870-ben Nagyrőczén kezdte meg működését, ahol 1889-ig kereskedelmi iskolai tanár volt. 1889-ben lett Keszthelyen a gazdasági tan intézet tanára, 1910. rendes akadémiai tanár, 1917—21-ig pedig az akadémia igazgatója. Az 1889-ben alakult Balatoni Múzeum Egyesületnek kezdettől fogva elnöke és ügyvezetője. Több szakmunkája jelent meg. 1892 ben a Természet Tudomány Egyetem Bugátdíját nyerte el a «Saskeselyű monográfiája» című művével. Fő műve «Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásai» 1927-ben jelent meg 56 íven. 1922-ben. nevezték ki gazdasági főtanácsossá. LÖBL M. JENŐ fűszerkereskedő. * 1888. Viluson. A szakmát Budapesten tanulta éa itt is lett önálló 1904-ben. A világháborúban az olasz, orosz és román fronton harcolt. Majd Délamerikába ment ahonnan 10 évi tartózkodás után visszajött Keszthelyre és önállósította magát. Több társadalmi egyesület tagja. A kis ezüst, bronz és sebesülési érem tulajdonosa. Felesége : Kajtár Vilma MAGYARI GERÖ ZOLTÁN dr. ,kórházi igazgató főorvos. * 1898. /Csikjenőfalván.', Iskoláit Csíkszeredán, majd Budapesten végezte. 1925-ben nyert oklevelet. 1928-ban műtőorvosnak, 1930-ban tanársegéddé nevezték kj. 1930-31 tanévben állami ösztöndíjjal