Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

4 működik. Az iskolánkívűli népművelés bizottság vezetője és előadója. PÓRSZOMBAT. néhai MOHAÜPT OSWALD földbirtokos. * 1860. Kniegnitz (Morva ország.) Iskoláit Diegnitzben végezte, majd atyja birtokán gazdálkodott. Ezt később eladta és évekig Afrikában és Indiában volt. 1895-ben tért haza és Pórszombaton megvásárolta mostani birtokát és téglagyárát, melyet teljesen átépített és gőzfürészettel kibővített. 1934ben meghalt és azóta veje vezeti a birtokot és a téglagyárat, özvegye született Wladár Ludovika magyar származású. RÉDICS. KVATANCZIK ISTVÁN igazgató tanító. * 1883. július 22. Pázmándon. Tanulmányait Kalocsán végezte. Tanítói pályáját szülőfalujában kezdte, 1906. óta pedig Rédicsen folyatja pedagógiai működését. 1924ben nevezték ki igazgatóvá. 1914-ben bevonult a 69. gyalogezredhez s 1917-ig egészségügyi szolgálatot teljesített. A dalárda és NEP elnöke, az iskolán kivüli népművelési bizottság vezetője és előadója. TÍMÁR ISTVÁN körjegyző. * 1885. aug. 16. Belatiusz. Középiskoláit Zsolnán, a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte. Az oklevél elnyerése után Csanád megyében gyakornokoskokodott, majd Stidón, Csesztregen és Zalabaksán, mint aljegyző működött és 1916. február óta a rédicsi körjegyzőség vezetője a Polgári Lövész Egyesület vezetője. TORNYOS JÓZSEF r. k. plébános. * 1898. február 9. Gellérháza. Középiskoláit Zalaegerszegen és Pécsett, theológiai tanulmányait Szombathelyen végezte, ahol fel is szentelték. Egy évig ott volt hitoktató, majd Letenyén 3 évig káplán, Zalaegerszegen pedig 1925—1929-ig hitoktató és kórházi lelkész volt. Utána 2 évig a toronyi új plébánia első lelkésze volt, majd Zalalövőn és Alsóbagodon működött. 1933. november 1-től pedig Rédicsen plébános. 1916-ban bevonult a 20. honvédgyalogezredhez, majd a 14-ik gyalogezredhez helyezték át és frontszolgálat után, mint hadapród őrmester szerelt le. Kitüntetései: Károly csapatkereszt és hadviselési emlék érem. RESZNEK. KULCSÁR ISTVÁN községi bíró. * 1873. Resznek. 1912. óta önálló gazdálkodást folytat. A háborúban a szerb és albán frontokon szolgált. A bronz vitéizségi érem Károly csapatkereszt és a szolgálati érem tulajdonosa. A vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, községi bíró. SZENTGYÖRGYVÖLGYE. BARLA SZABÓ MIKLÓS körjegyző. * 1904. Gecse. (Vas m.) Középiskoláit Pápán és Zalaegerszegen végezte. 1928-ban Szombathelyen jegyzői oklevelet nyert. Utána Szentgyörgy völgyre került, mint segéd jegyző és 1931-ben választották meg körjegyzővé. 1923—24-ben, mint első éves önkéntes Sopronban és Nagykanizsán a 6. honvédgyalogezrednél katonai szolgálatot teljesített. A Lövész Egyesület és Tűzoltó Egyesület elnöke. MAJOR ZSIGMOND gőzfürésztelep tulajdonos. * 1903. Kushánszeg. Iskolái elvégzése után 1926-ig atyja gazdaságában dolgozott, azóta fakereskedéssel foglalkozik. A NEP tagja és kiveszi részét községe minden hazafias megmozdulásában. ZALABAKSA. HORVÁTH ISTVÁN gazdálkodó. * 1885. Zalabaksa. Iskolái után gazdálkodni kezdett, melyet most is folytat. Borkereskedéssel is foglalkozik. Részt vesz községe minden hazafias megmozdulásában. KOVÁCS JÁNOS körjegyző. * 1880. május 23.-án Bagladon. Kereskedelmi érettségit Zalaegerszegen tett, a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte. Utána az elsza kított Zarkóházán volt jegyző és 1920. óta Zalabaksán, mint körjegyző működik. A Hangya megalapítója és elnöke, valamint a község levente egyesületének és a lövészegyesületnek elnöke. KÖRMEND Y LAJOS szabómester. * 1894. február 27. Csörnyeföld. A szabóiparban 1912-ben szabadult fel, majd Budapesten és Ausztriában gyarapította a szaktudását. 1920. óta Zalabaksán, mint önálló szabómester működik. 1912-ben Alsólendván a kiállításon elismerő oklevelet nyert. 1914-ben a 48. honvédgyelogezredhez vonult be s a szerb, albán és orosz frontokon harcolt. A Károly