Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

261 Római katolikus elemi iskolájában 2 tanító működik. SOMEGPRÁGA. Kisközség a sümegi járásban. Terület© 913 katasztrális hold. Sümegprága szláv telepítésű, régi község. Valószínűleg a veszprémi püspök telepítette le őket a környéki erdők kitermelésére, még pedig . alighanem közvetlenül a tatárjárást követő időkben, mert a történe tét a XIV. századig lehet visszavezetni. A régi iratok, a község múltjára vonatkozó okmányok és a plébániai anyakönyvek az 1748. évben dúlt nagy tűzvészben megsem misültek. A község templomát Ocsády Ádám veszprémi püspök építtette 1740-ben, 1790-ben pedig a lakosság növekedése miatt máris meg kellett azt nagyobbítani. Lakosai valamennyien magyarok és római katolikus vallásúak. A község vezetője Szindekovics József községi biró és Bánhegyi János körjegyző. Plébánosa Frászt Endre tb. kanonok. (L (Sümegcsehit). Két tanerős római katolikus elemi népiskolája, levente egyesülete és polgári lövészegylete van. SZALAPA. Kisközség a sümegi járásban. Területe 473 katasztrális hold. 1920-ban 343 volt a lakosok száma, 1934ben pedig 390. Egy izr. kivételével valamennyien római katolikusok. A község vezetője Kraxner Zsigmond községi bíró és Nemes Ferenc dr. mihályfai körjegyző. Egyházilag a türjei plébániához tartozik, temploma nincs, csak római katolikus felekezeti népiskolája egy tanítóval. ! SZENTADORJÁN. v Kisközség a letenyei járásban. Területe 1016 katasztrális hold. Srentadorján egyike a legrégibb alapítású magyar falvaknak. Szent István 1024-ben a zalavári apátságnak adományozta és ez az adat is a község ősi eredete mellett bizonyít. Az egykorú okmányokban a község régi neve «Szent-Adrián martyr». Lakosainak száma 474. (1920-ban 274 volt.) A lakosok csekély kivétellel római katolikusok, lelkipásztoruk Takács Lajos. A község vezetője Péter Kálmán községi bíró és Szalai Kálmán körjegyző. SZENTANTALFA. Kisközség a balatonfüredi járásban. Területe 1150 katasztrális hold. Az igen régi alapítású község lakosai hajdan, mint királyi farkasvadászok, különös kiváltságokat élveztek. Lakossága 586. Szentantalfa 1848-ig szabad község volt. 1871 óta kisközség. Felekezeti tagozódása meglehetősen erőteljes. A római katolikusok száma 240, az evangélikus reformátusoké 151, az ágostai hitvallású evangélikusoké 182, az izraelitáké 11. Egyéb: 2. Nemzetiségi megoszlás : magyar 579, német 7. A község vezetője Vadászi Lajos körjegyző. SZENTBÉKKÁLLA. Kisközség a tapolcai járásban. Területe 1866 katasztrális hold. Lakosainak száma 1934-ben 728, 1920-ban 774 volt, tehát csökkent. Valamennyien magyarok és római katolikus vallásúak. A község vezetője Teleky Emil körjegyző. Római katolikus plébániáját még a XIV. században alapították. Jelenlegi vezetője Kiss Pius c. apátplébános. A község határában a veszprémi püspökségnek és az Esterházyaknak vannak nagykiterjedésű birtokai. SZENTGYÖRGYVÄR Kisközség a keszthelyi járásban. Terű lete 2389 katasztrális hold. Keszthelytől nyugatra, a Zala folyó melletti mocsaras területen állott egykor Szent György Vára. Eredetileg a Marczaly családé volt. Mátyás király idejében pedig egy Svampek nevű német lovag birtokolta, aki 1476-ban Frigyes császárhoz pártolt, a várat a pártütőtől elkobozták. Ezután a Báthory család birtokába került. 1904-ben nagy tűzvész pusztította el a község házainak nagy részét, a parókia és az iskolaépület is leégett. 1920-ban 765 lakosa volt a községnek,