Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
260 SÜMEG. Nagyközség, egykor város, a sümegi járás 'székhelye. Területe 10.603 katasztrális hold. Sümeg fölött a meredek dolomitsziklákon Sümegvár romjai állanak. A várat Jelend veszprémi püspök építette 1210-ben. Osli Miklós a várat erőszakos módon elfoglalta és 1289-ig birtokolta, amikor III. Endre király azt tőle haddal, hosszú és kemény ostrom után visszafoglalta. Ebben a küzdelemben Madách Pál életének veszélyeztetésével támogatta a király seregét. 1312-ig a templomos szerzetesek bírták, majd a templáriusoktól ismét visszakerült a veszprémi püspök birtokába. 1335 óta mint erősség szerepel. 1544-ben a törökök ostrommal bevették. Kecséty Márton püspök a várat száz vitéze őrizete re bízta és ő maga a török elől Sopronba menekült. A védősereg parancsnoka Böröndy, alparancsnoka Kún Dániel volt. Vitéz Hoffmann Pál püspök később visszafog lalta a várat a töröktől, majd az a többi zalamegyei várral együtt ismét a török szultán hűbérese lett. A veszprémi püspökök közül többen itt laktak, köztük Ujlaky Lajos is, kit Hagymássy, szentgróti kuruc kapitány a bécsi udvarhoz szitó érzelmei miatt kardélre hányt. Az utolsó veszprémi püspök, aki a sümegi várban lakott, Bíró Márton volt, 1745 és 1760 között. Ezután császári rendeletre, a többi zalavi várral egy időben lerombolták. Több része máig is elég jó állapotban maradt fenn. Sümegen van járási szolgabírói hivatal, adóhivatal, közjegyzőség. Állami elemi népiskolájában Nóvák Frigyes igazgató vezetése alatt 13 tanerő oktatja a tanköteleseket az elemi ismeretekre. Állami reálgimnáziumának igazgatója Sabján József, aki 11 tagú tanári testület élén irányítja a középfokú oktatást. Szakiskola és polgári leányiskola van a községben. A Kisfaludy-téren áll Kisfaludy Sándor mellszobra, mögötte a szülő és lakóháza, továbbá a község nagy jótevőjének, Romasetter nagyiparosnak a szobra. Nevezetes a ferenciek temploma, a veszprémi püspök kastélya és a plébániaitemlom, Maulpertsch Antal nagy, művészi becsű falfestményeivel. A szép temetőben van Kisfaludy Sándor és neje sírja. Lakosainak száma 1891-ben 5384, 1920-ban 5341, 1934-ben 5597. Nemzetiségi megoszlás: 5570 magyar, 20 német, 5 tót, 2 horvát. Felekezeti megoszlás : római katoliku5218, görög katolikus 12, evangélikus református 66, görökeleti 5, izraelita 296. Sümeg vezetője Grassanovits Ottó főjegyző, Tóth József községi bíró. Egyházi vezetők: Beöthy István dr. római katolikus, apátplébános és Ellenbogen Ignác dr. izraelita főrabbi. A főszolgabírói hivatal élén Szilágyi Dezső főszolgabíró, a járásbíróság élén Bothár Gusztáv járásbírósági elnök, az adóhivatal élén pedig Ticsinszky Sándor pénztári igazgató áll. Egyesületek: Kisfaludy Kaszinó (elnöke Darnay Kálmán). Vöröskereszt Egyesület (Szilágyi Dezső). Iskolánkívüli Népművelési bizottság (Grassanovits Ottó). Polgári önképzőkör (Eitner Jenő). Rákóczi Szövetség (Remete Aladár), önkéntes Tűzoltó Egyesület (Szilágyi Dezső). Mansz (Vendel Jánosné). Leányegylet (Darnay Olga).. Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége (Tost Aurél). Katolikus Kör (dr. Beöthy István). Katolikus Legényegylet (dr. Beöthy István). Levente Egyesület (Grassanovits Ottó). Izraelita Jótékony Egylet .(Epstein Vilma). Ipartestület (Németh Lajos). Protestáns Nőegylet (Remete Aladárné). Pénzintézetek és szövetkezetek : Sümegi Takarékpénztár és Sümegi Hitelszövetkezet Gőzmalom, Mész, Tégla és Kőipari rt., közel 400 főnyi iparosság és csaknem 100 kereskedő van a községben. A vendéglők és szállodák összes száma 11. A huszonöt holdon felüli birtokosok száma 15, köztük a veszprémi püspökség uradalma. SÜMEGCSEHI. Kisközség a sümegi járásban. Területe 3023 katasztrális hold. Sümegcsehinek 1934-ben 900 lakosa van, 3 izraelita kivételével valamennyi római katolikus és magyar anyanyelvű. N A község vezetője Nagy István körjegyző és Cserép. Ignác községi bíró. A római katolikus egyház vezetője Frászt Endre tb. kanonok, plébános.
