Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
259 lag csak az az egyetlen hiteles adat ismeretes, hogy egykori birtokosa, Pogány III. Imre 1461-ben visszaváltja Salomvárt. A lakosok száma 1307. (1920-ban 1133 volt). Valamennyien magyarok és egy százalék izraelita leszámításával római katolikusok. A község vezetője Háry Károly községi bíró és Pintér István dr. körjegyző. Plébánosa Csokonyai Ernő. SÁRHIDA. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 808 katasztrális hold. Lakosainak száma 673 (1920-ban 572 volt). Mind magyar és római katolikus vallású. A község vezetője Horváth Ferenc bocföldei körjegyző és Tornyos György községi bíró. Egyházilag a bívek a csatári római katolikus plébániához tartoznak. Plébános Kauzli Gyula. Római katolikus elemi népiskolája ket tanerőt foglalkoztat. Körjegyzőség Bocföldén. SÁRMELLÉK. Nagyközség a keszthelyi járásban. Területe 4580 katasztrális hold. Sármellék régi alapítású község, a mult század kilencvenes éveinek elején 1753 magyar lakosa volt. 1893-ban azonban a község nagyrésze borzalmas tűzvész martaléka lett. Utána újra felépült a lakosok szorgalma csakhamar ismét virágzóvá tette. Pedig a község lakóinak boldogulása csak erőmegfeszített munka útján lehetséges, mert a föld sovány, köves, nehezen művelhető és a termés silány. > Lakosságának mai lélekszáma 1973, mind magyar. • Felekezeti megoszlás: 1961 római katolikus, 3 ágostai evangélikus és 9 izraelita. A község vezetője Dravetzky József körjegyző. Plébánosa Hegedűs Ferenc. Elemi népiskolájában négy tanító működik. ! Egyesületei: Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet, Sármelléki Földmíves Dalárda. SÁSKA. Kisközség a tapolcai járásban. Területe 1161 katasztrális hold. Színmagyar és egytől-egyig római katolikus vallású lakosainak száma 550. Közigazgatásilag Sáska a diszeli kör jegy séghez tartozik. Körjegyző itt Balits Ferenc. A község vezetője Egyed József községi bíró. A római katolikus hívek egyházilag a Puska Géza plébános vezetése alatt álló zalahalápi plébániához tartoznak. Két tanerős római katolikus népiskolája, levente egyesülete és polgári lövészegylete van. önkéntes tűzoltósága van a községnek, a határban pedig a volt úrbéres közbirtokosságnak van kisebb szántója és legelője, továbbá herceg Esterházy Pálnak nagykiterjedésű uradalma. A mai lakósok őseit a XVIII. században telepítette le az Esterházy család egyik őse. SORMÁS. I Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 2825 katasztrális hold. Régi község, amelynek tulajdonjogát egyéb birtokokkal együtt a XVII. század végén megszerzi Inkey Lóránth János gyöngyösi báró Nagy Ferenec leányaitól és reá III. Károly királytól 1721 október 3-án királyi adománylevelet nyert. A község vezetője .Hosszú László körjegyző és Pitó Lajos községi bíró. Plébános Fábián Gábor. Községi elemi iskolája van két tanítóval. SÖJTÖR. Nagyközség a zalaegerszegi .járásban. Területe 6488 katasztrális hold. Régi alapítású község, amely a török idők háborús viszontagságai közepette teljesen elpusztult. Később újra benépesült és romjaiból teljesen újjáépült. Itt született Deák Ferenc, a «haza bölcse», akinek szülőházát 1897ben emléktáblával jelölték meg. Söjtörnek 1891-ben 2092 lakosa volt, 1910ben 2242, 1934-ben pedig 2352. Nemzetiségi megoszlás : 2345 magyar, 6 német, 1 tót. Felekezeti megoszlás : 2283 római katolikus, 6 református, 11 ágostai hitvallású evangélikus, 1 görögkeleti, 51 izraelita. A község vezetője Nényei Pál körjegyző éa Kocsis György községi bíró. Plébános Vargha László. : Római katolikus elemi iskolájában öt tanító tanít. 17*
