Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

258 • A község vezetője Kulcsár István községi bíró és Kulcsár Miklós körjegyző, Plébánosa Piroska Ferenc. Római katolikus elemi népiskolájában két tanító van. < RE ZI. Nagyközség a keszthelyi járásban, területe 5629 katasztrális hold. 1891-ben 1357 volt a község lakosainak a száma, 1920-ban már 1503, 1934-ben pedig 1610. Száz százalékban magyarok és római katolikusok. Plébánosuk Takáts Antal. A község vezetője Tauer Kálmán községi bíró és Bárdió Lajos községi főjegyző. Hat osztályú római katolikus elemi népiskolájában három tanító működik. Hangya szövetkezeti fiók, Tejszövetkezet, 8 önálló iparos és 2 kereskedő van a közeégben. Posta és táviró hivatala van. RIGÁCS. Kisközség a sümegi járásban. Területe 1070 katasztrális hold. > 1920-ban 548, ma 544 főnyi színmagyar lakossága felekezetileg a következőképpen oszlik meg : 57 százalék római katolikus, 43 ágostai hitvallású evangélikus. A község vezetője Németh Gyula községi bíró és Major Jenő ukki körjegyző. A római katolikus hívek plébánosa Horváth János (Ukkon), az evangélikusok lelki vezetője Sikos Gyula zalagelsei lelkészí. Mindkét felekezetnek külön iskolája van. Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet, Tejszövetkezet és Hangya szövetkezeti fiók van a községben. A határban kilenc huszonöt holdon felüli birtokos van. Az önálló iparosok száma 9, kereskedő 1. RIGYÄC. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 2583 katasztrális hold. Rigyác igen régi község, amelynek múltjából, mint kiemelkedő mozzanat, egy sötét tragédia véres árnyéka ugrik elő. A XVI. században a község birtokoscsaládjának utolsó férfitagját, Inkey Györgyöt titokzatos kezek itt meggyilkolták, ezentúl leányai és ezek leszármazottai lettek a birtokosok, kiket a XVII. század végén az ország nádorától kapott adománylevél is megerősített Rigyác község birtokában. A község színmagyar és római katolikus vallású lakossága 1920-ban 692 főt tett ki, 1934-ben pedig 699 a lélekszám. A község vezetője Hosszú László körjegyző és Kell Ádám községi bíró. A római katolikus hívek plébánosa Egyed Ferenc. Két tanerős római katolikus elemi iskola van a községben. A huszonöt holdon felüli birtokosbk száma 3, köztük gróf Batthyány Pálné nagykiterjedésű uradalma. RÓZSÁSSZEG. Kisközsíég a zalaegerszegi járásban. Területe 611 katasztrális hold. Lakosainak száma 332, (1920-ban 354), mind magyar és 4 reformátuson kívül a többi 328 római katolikus. A község vezetője Kulcsár János községi bíró. A tankötelesek a milápi római katolikus elemi népiskolába járnak. Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet van a községben. A huszonöt holdon felüli birtokosok száma 3. 8 ALFÖLD. Kisközség a tapolcai járásban. Területe 2471 katasztrális hold. A község keletkezésének ideje ismeretlen. Az első feljegyzés 1778 évről van és az is csupán annyi, hogy a káptalantóti plébániához tartozott. Lakosainak száma 792, egy orosz kivételével valamennyien magyarok. 1920-ban 710 volt a lakosok lélekszáma. Felekezeti megoszlás: római katolikus 771, görög katolikus 1, evangélikus református 11, ágostai hitvallású evangélikus 7, egyéb 2. A község vezetője ifj. Tóth József községi bíró. A katolikus hívek egyházi vezetője Ladniczky Lajos plébános és Varga Sándor plébános. (Salföld és Ábrahám.) Á A római katolikus egyház által fenntartott salföldi elemi népiskola és az ábrahámi is egy-egy tanítót foglalkoztat. SALOMVÁR. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 4639 katasztrális hold. A község történelmi múltjára vonatkozó-