Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
256 az Országos Törzskönyvi Bizottság 1904 január 21-én megajándékozta egy vesszővel, azaz «Pózvá»-ra helyesbítette. A község vezetője Takáts Ernő körjegyző és Németh Imre községi bíró. A katolikus hívek lelkipásztora Körméndy Lajos plébános. PÖLÖSKE. Kisközség a taoplcai járásban. Területe 8541 katasztrális hold. Az ősi múltú község alapítása az Árpádok korára nyúlik vissza. Várát a Hakót (—Hahold) nemzetség építette. 1234-ben Haholdi Arnold ispán Pölöskén Szűz Szent Katalinról elnevezett szentdomonkos-rendi apácazárdát alapított, amint ezt Pázmány Péter és Szentiványi is kimutatta. Pölöske községnek 1891-ben 1280 lakosa volt, 1920-ban 1390, 1934-ben pedig 1451 lélek. Valamennyien magyarok, felekezeti tekintetben 1 református, 1 ágostai hitvallású evangélikus és 6 izraelita kivételével római katolikusok. A község vezetője Ágoston József községi bíró. Egyházilag Pölöske katolikusai a szentmihályi plébániához tartoznak. Három tanítót foglalkoztató római katolikus iskolájában nyerik Pölöske és a szomszédos községek tankötelesei elemi fokú oktatásukat. PÖLÖSKEFŐ. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 1979 katasztrális hold. Magyar és túlnyomórészt római katolikus lakosságának száma 1934-ben 894. (1920ban 894.) Pálffy László nyugalmazott főszolgabírónak és Csertán Eleknek van a község határában nagyobb kiterjedésű birtoka. Hét iparos és két kereskedő él a községben. Elemi népiskolájában két tanerő végzi a tankötelesek oktatását. PÖRDEFÖLDE. Kisközség a novai járásban. Területe 3922 katasztrális hold. Lakosok száma 465, színmagyar, 98 százalékban római katolikusok. Egyházilag a pákai plébániához tartoznak. Lelki vezetőjük Major Gyula esperesplébános. A katolikus egyház tartja fenn az egy tanerőt foglalkoztató elemi népiskolát is. Közigazgatásilag Pördefölde a pákai körjegyzőséghez tartozik. Gazdasági szeszgyár van a községben. A huszonöt holdon felüli birtokosok száma hat. PÖTRÉTE. Kisközség a pacsai járásban. Területe 2473 katasztrális hold. A község igen régi eredetű, mindig ezen a néven szerepelt. 1907 március l-ig a pacsai körjegyzőséghez, 1919 július l-ig a pair csai római katolikus plébániához tartozott, Ezen időtől kezdve Felsőrajk székhellyel önálló körjegyzőség és plébánia külközsége lett. 1 Színmagyar és túlnyomórészt római katolikus lakosainak száma 1934- ben. Lakossága az 1920 évi népszámlálás 835 lélekszámot feltüntető adataival szemben lényegesen csökkent. PÜSZTAEDERICS. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 1344 katasztrális hold. Lakosainak száma 484. 1920-ban 503 volt, tehát az utolsó másfél évtized alatt jelentősen csökkent. Felekezeti megoszlás : 389 római katolikus, 93 ágostai hitvallású evangélikus és 2 izraelita. Valamennyien, — egy német kivétlével magyarok. A község vezetője Vényei Pál körjegyző, A község által fenntartott elemi népiskolában két tanító működik. Huszonöt holdon felüli birtokosok száma 3, önálló iparosoké 2, kereskedőké 2. PUSZTAMAGYARÓD. Kisközség a letenyei járásban. Területe 2882 katasztrális hold. Színmagyar lakosainak száma 1289. (1920ban 1255 lelket tett ki.) A lakosok 99 százaléka római katolikus vallááú. A község hosszanti irányban nagy területen nyúlik el. Az utcák, házak, feltűnően csinosak, rendesek. Szorgalmas, dolgos lakóit mély vallásos érzület jellemzi. Apáról fiúra szálló ősi hagyománya a vasárnapnak oly módon való megünneplése, hogy már szombat déltől szüneteltetik a munkát és ünneplőbe öltöznek. Amit azonban ezen a
