Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
254 ben a vasvári káptalan jelenti a királynak, hogy Gerseí Pethőt, aki a Nádasd nemzetségből származott, magbanszakadt rokonai után Gerse, Márfa, Hosszúpáh (v.mei Páhok.) és Zalatelek nevű birtokban az örökösödés megillették. Pacsa községnek ugyanis régi magyar neve, mint ebből az okiratból is kitűnik, Zalatelek volt. (Pacsa, alis noümine Zalatelek.) A Pacsa név ugyanis minden valószínűség szerint szláv szó, ami a régi szláv nyelvekken állítólag mocsarat, pocsétát, pocsolyát jelentett. Ez a szószármaztatás megfelel a község helyrajzi fekvésének és eredeti viszonyainak, mert a mai Késgyárvölgy Zalaszentmihály irányában járhatatlan ingovány volt. Még később, a török uralom alatt is csak Rajknál, vagy az északi részen Rádnál lehet átmenni a túlsó dombvidékre. Pacsa tehát aKamsja patak körül elterülő nagy ingovány mellett és a kis Cseke tó fölött épült. A tó természetesen összefüggött a nagy mocsárral. A szláv eredetű helynév arra enged következtetni, hogy Pacsa, illetve a középkori Zalatelek helyén már a honfoglalás idejében volt szlávok által lakott emberi település. Mándhidán 1358. évi július 27-én kelt okirat szerint Kossuth Miklós nádor Pacsa nevű birtokát Baksai Lőrinc és János, mint az István ifjabb király által 1260-ban nemesi rangra emelt pacsai vár jobbágyok utódai ellenében Pacsa Jánosnak ítéli. Tekintve, hogy az okirat vár jobbágyokról is említést tesz, föltehető, hogy vár is volt. 1399-ben Zsigmond király Zalatelek, másként Pacsa birtokokat a többek között Gersei Pető fiainak, Jánosnak és Tamásnak adományozta, ez is bizonyíték a község Zalatelek neve mellett. A Hunyadiak korában az isabori Laczkfy családnak volt itt 13 népes jobbágy telke, utóduk a Rajky-család lett, később pedig az Esterházy grófi család birtokába került. A közelmúltban az Inkey-család palini uradalmával együtt a belga királyi család, nevezetesen a flandriai gróf birtokába került. A községben áll az Inkey Kázmér által épített kastély, mely ma Szentkirályi Depsői Inkey Kázmér nevéhez fűződik az a tény, hogy 1849-ben, Budavár visszafoglalásakor ő volt az első, aki a szintén zalai Püspöki Graciánnal együtt behatolt a várba és kitűzte a magyar lobogót.. Pallini Inkey Kázmér a 47. honvéd zászlóalj őrnagya volt és Budavár visszafoglalásakor alezredessé léptették elő. Felesége Berchthold Eleonóra grófnő a bánfai temető egyik jeltelen sírjában nyugszik. Inkey. Kázmér 1818-ban született és 1882-ben halt meg. PADÁR. Kisközség a pa-csai járásban. Területe 1857 katasztrális hold. A községről a legrégibb följegyzés a XVIII. századból való egyházlátogatói okmány, (canonica visitatio). Lakosai egytől-egyig római katolikus vallású magyarok. 1920-ban a lakosok száma 406 volt. Egyházilag ma is a nagykapornoki római katolikus egyházhoz tartozik. Az apátságnak a község határában nagykiterjedésű uradalmi birtoka van. A község felekezeti népiskoláját is az apátság tartja fönn egy tanítóval. PÁKA. Kisközség a novai járásban. Területe 2610 katasztrális hold. Színmagyar és 96 százalékban római katolikus lakosainak száma 1920-ban 1023 volt, 1934-ben 1205. A község vezetője Bezmicza Péter körjegyző, esperes plébánosa Major Gyula. Felekezeti elemi iskolájában ké ttanító tanít. önkéntes Tűzoltó Egyesület, Polgári Lővészegylet és Levente Egyesület van a községben. «Hangya» szövetkezeti fiók, szívógázmotorokkal felszerelt vízimalom és 11 iparos, vamint három kereskedő képviseli a község gazdasági erőkifejtését, négy huszonöt holdon felüli birtokosa van. PALOZNAK. Kisközség a balatonfüredi járásban. Területe 1721 katasztrális hold. Lakosainak száma 1934-ben 303 (1920-ban 323), nemzetiség szerint magyarok, felekezeti tekintetben pedig megoszlásuk a következő : római katolikus 177, evangélikus református 115, ágostai hitvallású evangélikus 11.
