Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
236 Társulata (Mérei Ignác). Kereskedő Ifjak Egyesülete (Frank Imre). Premontrei Diákszövetség (Berkes Ottó). Társaskör (Reischl Imre). Törekvés Sportegylet (Tersíztyánszky Géza). Vasutas Kör (Éder Ferenc). Lorántffy Zsuzsanna Ref. Nőegylet (Béri Endréné). Országos Stefánia Szövetség 198as fiók (Mesterieh Elek dr.). Frontharcos Szövetség (Gárdonyi Lajos dr.). Leány klub (Staud Baby). Ezenkívül a gazdasági akadémia különböző célú egyesületei, leventeegyesület és a munkások több egyesülete vesznek részt a város társadalmi és kultúrális életének föllendítéslében. Szövetkezetek és pénzintézetek: Keszthelyi Takarékpénztár, Keszthelyvidéki Takarék, Keszthelyi Ipari és Gazdasági Szövetkezet, Keszthelyi Kölcsönös Segélyző Szövetkezet, Keszthelyi Ipari, Gazdasági és Kereskedelmi Bank R. T. és a Háztartási Szövetkezet keszthelyi fiókja. Orvosok, állatorvosok: dr. Mesterich Elek, járási tisztiorvos, dr. Jobs Viktor községi orvos, dr. Zavilla Aurél ke^zthely vidéki körorvos, dr. Megyery Gerő kórházi főorvos, dr. Hölter Lajos kórházi alorvos, dr. Horváth Zoltán mentőorvos, dr. Szekeres; György Stefánia Szövetség és OTI orvos, Staud Károly fogorvos, dr. Lukács Mihály, dr. Simon Sándor, dr. Neumann Miksa, dr. Bartos István, dr. Lóka Lajos, dr. vitéz Tóth Zoltán, dr. Szenes Erzsébet, dr. Rosenberg Andor, dr. Szekeres Vince községi állatorvos, dr. Kajtár Márton járási állatorvos. 14 ügyvéd, 3 gyógyszerész, 1 közjegyző és nagyszámú tisztviselőtársadalom él Keszthelyen, amelynek díszpolgára gróf Bethlen István. Vasútállomása, hajókikötője, posta, távíró és távbeszélő hivatala van. KILIMÄN. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 1012 katasztrális hold. Tiszta magyar lakosainak száma 445; ebből egy református, a többi római katolikust A község történetére vonatkozólag hiteles adat nincs. A neve után ítélve török eredetű lehet. Egyes magánfeljegyzések szerint a Kanizsavárt megszálló török sereg nyomában járó kereskedők és iparosok telepedtek itt meg. Ezek Kanizsavár visszafoglalása után szintén 'elhagyták lakóhelyeiket és az üresen maradt községet a viszszaslzivárgó magyar lakosság szállta megi A jelenlegi községbíró : Pörcz István. A római katolikus hívek egyházi közigazgatását és pasztorálását Kreutzer Dezső tiszteletbeli kanonok, esperesplébános végzi. Egy tanerőt foglalkoztató elemi népiskoláját a k!özség maga tartja fenn. Levente egyesületének elnöke Gyömörey István. Négy huszonöt holdon felüli birtokosa, egy önálló iparosa és egy kereskedője van. KISBUCSA. Kisközség a pacsai ; járásban. Területe 1532 katasztrális hold. 565 főnyi lakossága tisztán magyar és római katolikus vallású. A község az 1700-as években keletkezett, mint a Szenttamás pusztai jobbágyság települése. Közigazgatásilag és egyházilag Bucsuszentlászlóhoz tartozik. ' A község társadalmi és kultúrális életének irányítója a i Varga József vezetése alatt működő Gazdakör. Határában két huszonöt holdon felüli birtok terül el. önálló iparosa van 3, kereskedője 2. KISCSEHI. Kisközség a letenyei járásban. Területe 1992 katasztrális hold. Lakosainak száma 501. Nemzetiségi és vallási megoszlás nincsen. Valamennyien magyarok és római katolikus vallásúak. A község vezetője Milei Károly községbíró. Az állami elemi népiskola egy tanítója végzi a község nagyszámú tankötelesének oktatását. Három huszonöt holdon felüli birtokos®, három önálló iparosa és egy kereskedője van. KISDÖRGICSE. Kisközség a balatonfüredi járásban. Területe 333 katasztrális hold. 151 főnyi színmagyar lakossága vallás szerint a következőképpen tagozódik: római katolikus 64, ágostai hitvallású evangélikus 74, református 9, felekezeten kívüli négy.