Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

232 ásatások során, a Gazdasági Akadémia legelő'^dűlőjén pedig a kilencvenes években római kasztrum alapfalmaradványait találták. De a vidék is gazdag római-kori lelőhelyekben. A Töreky-pusztán, Nemesvita mellett római őrhely alapfalai, Balatonederic&( nél római műút alapkövei, Tomajon pedig díszes római oltár került napfényre, mely utóbbit Titusz Fléviusz Szevérusz állította Jupiter főisten tiszteletére. A római uralom legjelentősebb emléke a Fenékpusztán fölfedezett Magentiana erőd, amely még a magyarok bejövetele után is sok évszázadon át állott. A rómaiak örökébe lépő avarok uralma,-' nak emlékei a Tátika környékén látható avar «ring», — köralakú földvár —, nyomai'. Mikor Nagy Károly a balatonkörnyéki avarokat és szlávokat meghódította, a salzburgi egyházmegye fenhatósága alá rendelte, Jámbor Lajos frank király pedig a tartományt a keresztény hitre tért Privina nyitrai szláv hercegnek adta, aki azután Morapure (Zalavár) alapítója lett. A keszthelyi öböl partvidéke mindig ke-i resett lakóhelye volt a népeknek. A honfog-' lalás után őseink is hamar letelepedtek itt. Ettől az időtől kezdve a mai Keszthely vidéke lett a partmellék legjelentékenyebb helye. Elnevezése a római «Kasztellum» szó-' ból ered, ami «vár»-at jelent, nyilván a fenéki római erődre való utalással. Oláh Miklós, II. Lajos király özvegyének titkára «Kereszthely»-!nek nevezi és ennek nyomán az a téves nézet volt egyidőben, hogy a vidéken egykor keresztülvonult keresztesvitézektől nyerte volna nevét, az újabb tudományos kutatás azonban kimutatta, hogy az elnevezés latin eredetű és szláv átgyúrás után vált magyaros hangzásúvá. Régi okmányaink már olyan időkben is mai nevén nevezik ezt a helyet, amikor még nyoma sem (volt a keresztes hadaknak. 1019-ben «Kesteb, 1055-hen «Kastelicz», 1075-ben «Kestelez»és 1114-ben Keztelez néven fordul elő az okmányokban. Bizonyos, hogy Szent István, első királyunk idejében már állt, mert 1019ben már a zalavári apátságnak dézsmát fizetett és 1024-ben a király az apátságnak ezt a jogát ujabb kiváltságlevél kiadásiával megerősítette. IV. Béla 1244 május 6-án kelt okiratának tanúsága szerint a Johannita keresztes lovagoknak adományozta Keszthelyt, hálából azért, mert a sajói ütközetben a tatárokkal szemben megvédelmezték és elkísérték öt menekülő útján Dalmáciába. Meddig birták a keresztesek Keszthelyt, nem lehet megállapítani, tény azonban, hogy az ő birtoklásuk megszűntével ismét királyi kézre került. I • , ' I Nagy Lajos 1346-ban sok kiváltsággal felruházva, Laczkfy Istvánnak adja a várost Laczkfy, mint a város földesura, építtette a jelenlegi plébániatemplomot a hozzácsatolt kolostorral a szentferencrendi szerzetesek számára. Ezt megelőzőleg Keszthely Horváth Palisnai János aurániai (vránai) perjel birtoka is volt. Laczkfy később pártot ütött Zsigmond király ellen, aki elfogatta és Kőrös-iUdverhelyen lefejeztette. Holttestét Keszthelyre hozták és az általa emelt templom főoltára alá temették. Zsigmond a javait elkoboztatta és ezzel Keszthely ismét királyi birtokká lett. A lakosságnak a XIV. század második felében sok erőszakoskodást kellett elszenvednie. Már Nagy Lajos Bándy István hegyedi várnagy ellenében kénytelen Keszthely védelmére kelni a régi jogok megerőisítésével. Zsigmond pedig 1389-ben Lendvai Herceg Péter és a hegyerdi várnagy ellenében, majd a régi várnagy ellen is oltalomban részesíti a várost. Ugyanez évben Zsigmond király Kozma Mátyás keszthelyi lakos kérésére a városnak kiváltság*; levelet ad, amelyben megtiltja a földesuraknak, várnagyoknak, főpapoknak és nemeseknek, valamint a «szabadfalvak»-Inak a keszthelyi polgárok feletti bíráskodást és ezzel a joggal Keszthely város esküdtjeit ruházza fel. Amikor 1400-ban Merara, havasalföldi vajda háborgatja a várost, Zsigmond ismét erélyes kézzel teremt rendet. A XIII. és XIV. században Keszthely inár számos kiváltság birtokosa. így szabad bíróválasztási és (erdőhasználati joga van és mentességet kap bizonyos adók fizetése alól. A királyi falúból (villa regia) 1359 és 1598 között város (oppidum) lett. Mikor azután Zsigmond hadjáratainak költségei kimerítették az államkincstárt, a meg • szorult uralkodó a többi városok között Keszthelyt is zálogba adta Tátika várával együtt, előbb Sárfenéki Frigyesnek, azután